Matolcsy György: A 4T-n múlik, hogy fel tudunk-e zárkózni

A tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) jó kombinációja vagy ennek elmaradása állt a reneszánsz óta a nemzetek felemelkedése vagy lemaradása mögött Matolcsy György szerint. A Növekedés.hu-n megjelent cikke szerint azok nyertek, akik e négy forrást becsülték, sokszorosították, összekapcsolták és megosztották, és azok veszítettek, akik nem így működtek. Ma pedig egy új Reneszánsz korszakban hajózunk és egy új szellemi forradalom, a hosszútávú fenntarthatóság forradalma felé tartunk, miközben a nagy földrajzi felfedezések helyére a nagy technológiai áttörések léptek.

Ma is mintha ugyanaz a négy forrás lenne a siker forrása, mint korábban, egy döntő különbséggel: megfordult sorrend. A most véget érő 500 éves korszakban a négy sikertényező sorrendjét a tőke vezette, mozgatva a technológiát, a tudást és a tehetséget. Most már a tehetségek mozgatják a másik hármat.

A jegybank elnöke szerint legalább nyolc dolgot érdemes jól megoldanunk az országban rejlő tehetségtőke gondozása érdekében:

• Döntő a korai felismerés a tehetséget illetően még családi körben, majd később a közösségekben.
• Minden tehetséget becsülni érdemes, mert a jövőben sikert érő képességek eltérnek majd azoktól, amelyek ma érvényesek.
• Mindenkinél kutatni kell a tehetséget, mert minden gyerek rendelkezik még jó képességekkel valamiben.
• A bölcsődék, óvodák, iskolák és középiskolák munkatársai tehetség-gondozók, nem csak óvónők, tanítók vagy tanárok, ezért nagyságrendileg emelni kell erkölcsi és anyagi megbecsülésüket.
• A családok számára a tehetség felismerését és gondozását az adózás körében és a nyugdíjrendszerben is érdemes elismerni.
• A tehetség kibomlása sokfajta környezetet igényel, ezért korai ösztöndíj programokra van szükség, akár külföldre irányulókra is.
• A tehetségek teljes érvényesítése érdekében új kormányzati felfogásra van szükség. Az indiai Jóga Minisztérium és az Emirátusok Boldogság Minisztériuma mintájára itthon Tehetség Minisztériumra lenne szükség.
• A „tehetségre”, mint képességre az egész világra érvényes vadászati engedély van érvényben: menjünk mi is vadászatra.

A tudás felhalmozásához szintén nyolc lépést nevesít, amelyeket szerinte keverni szükséges az előző lépésekkel:

• A tudás köztulajdonához teljes és ingyenes hozzáférést kell adni minden kicsi és nagyobb állampolgárnak. Ehhez új tudás-infrastruktúrát szükséges teremteni.
• Minden családnak alanyi jogon, ingyenes internet-hozzáférésre van szüksége.
• Kiterjedt és mindenki számára hozzáférhető lehetőséget kell adni az élethosszig tartó képzésre.
• Az oktatás minden területén általánossá kell tenni a versenyzést és az együttműködést (pályázatok, versenyek, jutalmak, ösztöndíjak révén).
• Teljeskörű, versenyképesség-központú felsőoktatási reformra van szükség.
• Ezen belül minden intézményben minden oktatási teljesítményt több idősávban (órák, szemeszterek, év) érdemes mérni.
• Minden felsőoktatási intézmény saját 5-15 éves vízió alapján működjön, építsen stratégiát és menetrendet a jövőkép céljainak elérése érdekében.
• Minden intézmény találjon nemzetközi partnereket, építsen fel kettős-diploma programokat, csere-programokat nyugati és keleti partnerekkel egyaránt.

A technológiai hullámlovaglásra is van útmutatása. Itt arra gondolt, hogy a mai korszak technológiai forradalmaiban újabb és újabb hullámok jönnek, mindig van új beszállási pont, melyek közül szintén nyolc, már látható:

• Megújuló energiaforrások, különösen a napenergia hasznosítása.
• Új közlekedési és járműipar kiépítése, ezen belül a villamosautó és az önvezető járművek forradalma.
• Hosszú élet ipar, új egészségipar kiépülése, amely teljesen átalakítja mindenki, különösen az idősebb nemzedékek életét.
• A zöld átmenet környezet-ipara, ami fenntartható technológiákat állít a mai fenntarthatatlanok helyére.
• Mesterséges intelligencia bevonása az élet minden területén a mai hagyományos működés hatékonyságának ma még elképzelhetetlen, nagyságrendi javítására.
• Teljeskörű digitális átállás a mindennapi élet, az állam és az üzleti szektor világában.
• Új védelmi ipar kiépülése, ami az ember helyére egyre több területen állít új, mesterséges intelligenciával működő technológiákat.
• Új szabadidő szolgáltató szektor, ami megkettőzi – a valós és virtuális világok – a szabadidő eltöltésének tereit. Egyesíti továbbá a képzést és a szórakozást, a vállalkozást és a közösség segítését, a politikát és a civil életet, a hobbit és a pénzkeresést.

Kitért még a tőke felhalmozására is, mivel úgy véli, az új korszak gazdasági növekedése is tőkeintenzív, és a sikerhez egyszerre kell dinamikus hazai tőkefelhalmozás, tőkeimport és tőke-kifektetés. És ismét nyolc területet jelöl meg, ahol sikeresnek kell lennünk:

• Ösztönözni érdemes a belföldi megtakarításokat pozitív reálhozamú pénzügyi befektetési formákkal és intézményekkel.
• Negatív reálkamatú hitelekkel érdemes ösztönözni a vállalkozói beruházásokat.
• Erős kormányzati befektetési programokat szükséges működtetni, részvételi lehetőséget adva a magánvállalkozásoknak.
• A pénzügyi rendszer elsőrendű céljává kell tenni a megtakarítások és hitelek tőkévé válthatóságát, valamint a „holt” tőkeelemek bevonását az üzleti körforgásba.
• Állami, a vállalkozások számára hozzáférhető tőke-kifektetési programra van szükség.
• A külföldi működő-tőke hazai befektetéseit a tőkeintenzív ágazatok felé kell terelni.
• Minden vezető egyetem köré technológiai-innovációs parkokat érdemes építeni, amelyek a vállalkozások számára szükséges tehetséget, tudást, technológiát és tőkét együtt kínálják a befektetőnek.
• Állami infrastruktúrafejlesztésekkel érdemes felértékelni az ország teljes területét, lehetővé téve a föld és a többi helyi erőforrás tőkére váltását.

The post Matolcsy György: A 4T-n múlik, hogy fel tudunk-e zárkózni first appeared on 24.hu.

Source: 24 teszt