Egy Svájcban élő rezidens: Döbbenetes, ami otthon folyik

A Facebookon tettünk közre egy felhívást, melyben külföldön élő magyarokat kértünk arra, írják meg nekünk, ők új, választott hazájukból hogy látják az elmúlt napok magyarországi tüntetéseit. Több érdekes levelet is kaptunk, köztük egy olyat, melyet egy magyar tinédzser írt, most pedig egy rezidens véleményét közöljük, aki a Magyarországon uralkodó korrupció elől menekült egészen Svájcig. Emailjében ijesztő részletességel ír arról, egy rezidens szemével nézve mi folyik az egészségügyben.

 

A külföldi magyarok véleményével kapcsolatos felhívásotokra reagálnék. Pár éve dolgozom Svájcban,  rezidensként. Az egyetem után otthon dolgoztam, majd az ott uralkodó korrupciótól kellően kiégve eljöttem.

Mert ellentétben a híradásokban félve megpiszkált egészségügyi helyzettel (gondolok itt a néha bedobott, végtelenül unalmas témákkal, mint “kitartás, épül a szuperkórház”- ez szinte évente előjön, csak más jelzőkkel és szereplőkkel, sokat kell várni az SBO-n, etc) a valóság jóval sokkolóbb.

Arra vonatkozó cikket, tényfeltáró riportot  nemigen olvastam, hogy a különböző főorvosok az állami egészségügyben milyen hatalommal rendelkeznek, hogy

• hogy rabolják le a rendszert  (államiban operált magánbetegek, magánrendelés az állami kórház keretein belül, használva ezzel az intézmény nővéreit és eszközeit, a kontrollálatlan munkaidő – értve ezalatt, h a legtöbb osztályon nics beléptetőkártya, ergo akármikor leléphet a papíron ott levő orvos – csak nüansznyi probléma),
• hogy gyakorlatilag nincs képzés, hogy ugyanaz a mutyizás megy a rezidenshelyeknél, mint az állam többi szintjén (a legtöbb “elit” helyre csak kontakttal lehet bekerülni, majd ha már csókosként benn vagy, ennek megfelelően leszel kivételezett helyzetben az osztályon, gondolok itt az operációkon való részvételre és operálásra való lehetőség megkapására).

Innentől igenis vannak fiatalok, akiknek megéri otthon maradni, pont a rendszert fenntartó őseik révén, majd még ők vannak beállítva hazafinak, akik korrekt magyarként húzzák az igát.

Irreális betegrendszer, végtelenül cinikus vezetőkkel (tisztelet a kivételnek), és a rendszer gerinctelen kiszolgálóival.
Bár olimpiàt tervezünk, immár 2028-ra, de a sportorvosi ellátás szét van verve, mivel a Sportkórházat kilakoltatták, mert kell a hely a TF-nek, de a beígért, EU-s támogatásból felhúzott, át nem adott új épületet az Alkotás utcában (amivel hitegették a Sportkórház dolgozóit évekig) hirtelen ugyancsak a TF kapja meg.

Egy kiváló sebészekből álló osztályt most hozzácsapnak egy nem szaksepcifikus intézményhez (talán a Honvédhoz, vagy az Uzsokihoz). Irreális, hogy a TF prioritást élvez egy igen magas szakmai nívójú orvosokat tömörítő intézménnyel szemben. Számomra megfejthetetlen.

A fentieket azért említettem, mert a rendszer abszurditására kiválóan rávilágít a módszer és a jelenség. Miszerint épülnek a stadionok, pályázzuk a sporteseményeket, folyik a dicsőítő kampány ész nélkül finanszírozott reklámok segítségével, ugyanakkor az egyetlen sportolókat ellátó háttérintézményt szétverjük, míg évekig hitegettük az ott dolgozókat, hogy még tartsanak ki, már épül az új a szomszédban.

Utolsó szakmaspecifikus gondolat:

nem igaz, hogy nincs lista arról,  hogy hányan jöttünk el otthonról (orvosok),

le kell jelenteni abban a pillanatban, ahogy lemondod az otthoni TB-t az új munkahelyedet névvel, címmel, a leendő osztályodat, mindent. Csúsztatás, hogy nem lehet tudni a pontos adatokat. Ó, dehogynem.

Visszatérve az eredeti kérdésetekre, hogy mi a meglátás az otthoni szituációval kapcsolatban. Irreális, hogy ki van plakátolva az ország egy EU-ellenes, kétszavas, provokatív kampánnyal. Számomra meglepő, hogy az EU eddig úriemberhez méltón reagált erre a jelenségre.
Ameddig elfogadjuk a forrásokat, amit az EU biztosít, egyszerűen felfoghatatlan, hogy hogy merjük ezt a cinikus, minden tényszerű alátámasztást mellőző, belső bomlasztó attitűdöt megütni.

Attól tartok, hogy reális esélye van annak, hogy kizárjanak minket az Európai Unióból.

Az az enyhébb reakció lenne, ha megvonnák az anyagi tőkét, ezzel katalizálva, és valamelyest felgyorsítva a kormány esetleges pánikreakcióját. Ez döbbenet, hogy az üres stadionok országa lettünk, anélkül, hogy bárkit megkérdeztek volna ennek legitimitásáról.

Kínos, hogy nekimennek egy nemzetközi intézménynek, majd nem tudják megindokolni a döntést. Egyszer sorosoznak (jelentsen ez bármit), majd a törvény pártatlanságáról beszélnek, amit ennek megfelelően sürgősséggel fogadtak el.  Ezt lehetetlen kimagyarázni (gondolok itt az időfaktorra).

Mindezt olyan politikusok prezentálják, akikből nem nézek ki egy többszörösen összetett mondat megszerkesztésének képességét.

Arra a kérdésre nem tudnak mit válaszolni, hogy az miért probléma nekünk, ha a CEU által kiadott diploma az USA-ban elismert. Ezzel kapcsolatban egyedül az USA verhetné az asztalt, hogy ezáltal az ő egyetemeik kerülhetnek esetleges versenyhátrányba.

Összegezve, döbbenetes ami otthon folyik. Moszkvai módszerek, egyre szorosabb keleti nyitás következtében. A Kormányinfón lejátszott szánalmas érvelések, a pökhendi stílus és mellébeszélés, a sajtó szinte maximális tehetetlensége a trénerek àltal feltornázott egójú politikusokkal/szóvivőkkel szemben.
Mindez iszonyúan kínos az európai megítélésünk kapcsán.

Kívánom a legjobbakat!

Source: 24 teszt