A járvány miatt a gyerekek tartják el a családot, ők szállnak fel reggelente a munkásjáratokra

A legtöbb válsághoz hasonlóan a koronavírus-járványt és következményeit is a legkiszolgáltatottabbak szenvedik meg a leginkább. Azokat az embereket, akik békeidőben is egyik napról a másikra élnek, a gazdasági válság és a munkanélküliség reménytelen helyzetbe hozza. Azok közül pedig, akiknek voltak tartalékaik, sokan mindent feléltek a tavaszi első hullám idején.

Azt gondolhatnánk, a kevés jó hír egyike, hogy ilyen helyzetben – amikor sokszor a felnőttek sem tudnak munkához jutni – a gyermekmunka visszaszorul. Valójában azonban elvégzendő munka most is akad, legfeljebb a munkáltatók nem tudnak érte megfelelő, legális bért fizetni. Ezért is alkalmaznak sokszor gyerekeket, feketén, a szülők pedig kénytelenek elküldeni a gyerekeiket dolgozni, ha a következő napot is túl akarják élni, még ha a felkínált munka veszélyes és az egészségre ártalmas is, és csak filléreket hoz.

Tavasszal az iskolák bezárásáról egyik napról a másikra kellett dönteniük a kormányoknak. A lépés világszerte jóval több mint egymilliárd gyereket érintett, közülük az Unicef összesítése szerint legkevesebb 24 millió gyereknek nem állt rendelkezésére olyan internetkapcsolat és felszerelés, ami lehetővé tette volna, hogy bekapcsolódjanak az online oktatásba, közülük több millióan az utcán kötöttek ki, onnan pedig jó eséllyel a munkaerőpiacon.

A tapasztalatok az mutatják, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen okból fogva nem járnak iskolába, sokkal jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy beszippantja őket a gyermekmunka piaca, ahogy az is tényként kezelhető, hogy ha valaki kiesik az iskolarendszerből, az szinte biztosan nem tér vissza.

Vissza az időben pár száz évet

Félek, hogy hiába nyit ki újra az iskola, nekem akkor is ezt kell majd csinálnom, mert a családunknak adóssága van

– idézett egy Mumtaz nevű 12 éves indiai fiút a New York Times. A lap a koronavírus hatását igyekezett felmérni a gyermekmunkára, amihez India kézenfekvő helyszín, hiszen a fertőzöttség régóta magas, ezért szigorú korlátozó intézkedéseket hoztak a szegénységgel amúgy is küzdő országban, ahol ráadásul a legtöbb iskolás korú gyerek él az egész világon.

Közülük sokan most is nehéz fizikai munkát végeznek építkezéseken, szemetet szednek, kábítószer-ültetvényeken dolgoznak, még rosszabb esetben szexmunkára kényszerítik őket. És ez nemcsak a már kamaszkorú fiatalokra igaz, hanem akár 10-11 évesekre is.

Indiában kevés kivételtől eltekintve tilos a 14 évnél fiatalabbaknak munkát vállalniuk, és 18 éves koruk alatt is csak akkor mehetnek el dolgozni, ha a munkavégzés nem jelent potenciális veszélyt az életükre vagy a fejlődésükre. És bár a szabályokat az utóbbi években egyre jobban sikerült betartatniuk a hatóságoknak, a kedvező tendenciát a járvány elsöpörni látszik.

Megdöbbentő látni, hogy kisiskolás korú gyerekek munkásjáratokra szállnak, hogy üzemekbe vigyék őket dolgozni. Eddig hét buszt foglaltunk le, de ennél sokkal több van.

Ezt már a Guardiannek nyilatkozta egy indiai gyermekmunka-ellenes szervezet vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes régiók mintha visszaugrottak volna pár száz évet az időben a járvány miatt.

Az utóbbi évtizedekben komoly erőfeszítéseket tettek azért is, hogy visszaszorítsák a gyermekek összeházasítását, de ez is új lendületet vett, olyannyira, hogy egyes adatok szerint 200 ezernél is több házasság köttetett idén gyerekek részvételével a dél-ázsiai régióban. Ennek egyik magyarázata, hogy a jórészt falusi közösségeket eddig visszatartotta a törvény, ám most rájöttek, hogy ők jelenleg senkit nem érdekelnek, a kormányok és a hatóságok a járvány elleni küzdelemmel vannak elfoglalva.

Ez hagyomány, a lányaink védelmében. A család tudta, hogy a rendőrség nem fog tenni semmit. Lefoglalja őket a Covid-dolog

–  kommentálta egy indiai falu lakója a lap riportjában azt, hogy a múlt hónapban három, 13 és 16 év közötti lány ment feleségül számukra ismeretlen, másik államból érkező idősebb férfihoz.

Egy darabig nem lesz jobb

Bár mindenkit komoly próbatétel elé állít a koronavírus-járvány, a fejlett világban jobbára rövid távú kellemetlenségként gondolunk rá. Sir John Bell, az Oxfordi Egyetem orvostudományi professzora arról beszélt, hogy a vakcinának köszönhetően tavasszal jó eséllyel magunk mögött hagyhatjuk a felforgatott hétköznapokat. A világ elmaradottabb részein viszont egy időre bebetonozódhatnak azok a viszonyok, amelyek a járvány hatására kialakultak.

Ahogy említettük, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolából lemorzsolódó gyerekeket nagyon nehéz visszaintegrálni az oktatási rendszerbe, sokakat a családjuk, még többeket a munkáltatójuk nem fog elengedni. Ez előre vetíti, hogy a munkáltatók régóta nem látott gyerektömegből válogathatnak munkaerőt. Ha pedig óvatosan csinálják, a törvénytől sem kell tartaniuk. Ahogy a falusi esküvők megakadályozására sem jut ereje a rendőrségnek, úgy az sem valószínű, hogy a közeljövőben a gyárakban fognak razziázni a gyermekmunkát üldözve. És az is meglehet, a haldokló gazdaságba életet lehelni próbáló döntéshozóknak nem is biztos, hogy fontos, hány évesek azok a munkások, akik a gyárakban dolgoznak.

Kiemelt kép: Jonas Gratzer/LightRocket /Getty Images

Source: 24 teszt