A Quaestor-károsultak tisztességes törvénymódosítást követelnek

A Quaestor-károsultak ismét demonstrációra készülnek. Az előzmény, ahogy közleményükben emlékeztettek rá, hogy a  Transparency 2015. június 12-én beperelte a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH) közérdekű adatok kiadása ügyében. A Fővárosi Ítélőtábla április 12-én kelt jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, hogy 15 napon belül adja ki a Trancparency részére a Kereskedőház brókercégekkel kapcsolatos közérdekű adatait, többek között, hogy volt-e számlája az MNKH-nak a Quaestor cégcsoportnál, ha volt ilyen számlája, azt mikor nyitották, és mennyi pénzt helyeztek el rajta, és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól.

A kereskedőház válaszából nem derül ki, hogy 2013-ban mennyi pénzt (állampapírt) helyeztek el a megnyitott számlán. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint azt sem szabad elfelejteni, hogyha a Quaestor úgy adta vissza a pénzt az MNKH-nak, hogy közben tudta, hogy 32 000 károsultat már nem fog tudni kifizetni, akkor ezzel csődbűntettet is elkövethetett.

A Quaestor-károsultak most követelik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nyilvánosan adjon választ arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy állampapírokat helyeztek el a Quaestronál, de azok ellenértékét visszakapták. A Trancparency szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az állampapírok már nem voltak meg, a brókercégnél korábban valamiért “felbontották” a külügy náluk elhelyezett csomagját.

A kártalanítási szabály megváltoztatásával sem elégedettek

A 2016. június 3-án a Völner Pál igazságügyi államtitkára törvénymódosítót nyújtott be. Június 13-án az Országgyűlés a Quaestor-törvényben alkalmazott hozam fogalmát újradefiniálta. Az új szabály szerint nem a teljes kamatot, hanem csak a ténylegesen elért jövedelmet kell a kártérítésből levonni. A Kárrendezési Alapnak újra ki kell számítania a kárpótlás összegét, és akinek 500 forinttal több jár vissza az új metódus szerint, azokat a károsultakat 30 napon belül értesíteni kell.

A Quaestor-károsultak erre azt írták közleményükben, hogy az MNB törvényes felügyelete mellett elcsalt 210 milliárd forintjukból eddig a Beva-kártalanítás során csupán 87 milliárd forintot fizettek ki, és a hátralévő 130 milliárd forintjukból a Q2 törvény szerinti 57 milliárd helyett már csak 46 milliárdot kíván a jogalkotó a módosítással kifizetni.

Úgy vélik, a 12 ezer nullás határozatot kapott károsultnak alig vagy egyáltalán nem fog változni a kárrendezés mértéke. A nullások többsége pl. nem abszolút nullás, hanem mínuszos, azaz mindösszesen több hozamot mutattak ki nálunk, mint amennyi tőkéjük a bedőléskor befektetésre került (tehát elveszett), de a különbözetet nem fizettetik vissza velük, hanem nullásnak tekintik őket. Azaz sokaknak mindössze a mínuszos egyenlegük csökken, de nem fog pluszba fordulni a törvénymódosítás miatt.

A 32 ezer Quaestor-károsult a tisztességes kártalanításhoz követeli a Quaestor 2. törvény további módosításait:

1. A hatályos Kárrendezési törvény hozamszámítása több alaptörvény-ellenes megoldást is tartalmaz, amelyet sürgősséggel szükséges orvosolni.
2. Az Alaptörvény XXVII. cikk (7) bekezdése szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. A károsultak csak akkor tudják leellenőrizni a kapott kárrendezési határozatok helyességét, így a gyakorlatban érvényesíteni a jogos érdeküket, ha a hozamlevonásokat részletesen ellenőrizni tudják, amihez az általuk már nem megőrzött – mert joghatállyal nem rendelkező – szerződések másolatait is megkapják.
3. A Kárrendezési törvény a kárrendezés alapját 30 millió forintban rögzíti. A hatályos szabályozás azonban a teljes követelésről, tehát a kárrendezéssel nem lefedett részről is lemondat. Ezzel egy olyan követelésrészt von el, amihez nem rendel kárrendezést. Mindez ellentétes az Alaptörvény tulajdonjogot védő cikkével.
4. A hatályos törvényi rendelkezés az Alaptörvény több cikkét sérti, ugyanis többek között olyan károsultak elől von el tulajdont a felszámolási eljárás során a brókercégek fellelhető, és bűnügyi zár alatt lévő vagyonából, akik nulla forint kárrendezést kaptak.

Nagyon aggasztja az érintetteket, hogy a tavalyi forgatókönyv szerint vélik, sejtik ismét zátonyra futni kárrendezésüket, miközben a legszemérmetlenebb módon tűnnek el a kártalanításukat biztosítani képes jelentős vagyonelemek, nem mellékesen az elkövetőkre terhelő bizonyítékokkal együtt.

Nem hagyják

Nem hagyjuk, hogy törvénytelenül, a törvények kijátszásával, vagy éppen e célból törvényeket alkotva az alapvető jogainkat elvonják, törvényesen szerzett vagyonunkat ellopják! Nem hagyjuk kisemmizni és nyomorba dönteni magunkat!
Továbbra is hallatni fogjuk a hangunkat a pénzünk visszaszerzéséért, az alkotmányos jogainkért, a törvény maradéktalan végrehajtásáért!
Ha a hazai jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy itthon elérjük a célunkat, akkor külföldön folytatjuk a harcot! De folytatjuk! – írták a károsultak közleményükben.

Csütörtökön (június 16-án, 11.00-kor) újra tüntetni fognak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium előtt.

Source: 24 teszt