„A venezuelai vasúthoz képest a MÁV lenyűgöző” – megnéztük a villamosított füredi vonalat

Vannak azok a klasszikus fekete-fehér filmek, amiknek egy jelenete egy pályaudvaron játszódik: áll a hideg téli estén a vonat, a gőzmozdony füstje-gőze beborítja a peront, majd egyszer csak szétrebben a fátyolfelhő és a hős öles léptekkel az operatőr felé sétál. Nagyjából ezt éltük át Székesfehérváron kedden, a déli órákban, néhány különbséggel. Az egyik, hogy perzselő napsütés, Fejér megyére kiadott másodfokú hőségfigyelmeztetés fogadta a főhőst, aki momentán fotósunk volt, és a köd, amiből előtűnt a sziluettje, nem a gőzmozdony párája, hanem egy elfékezett vasúti kocsi füstölgő fékrendszere volt.

Azért gyűltünk össze a Dunántúl egyik vasúti csomópontjában, hogy leteszteljük, mi pluszt nyújt a NIF Zrt. által levezényelt felújítás a Székesfehérvár–Tapolca vonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszán.

Drót a parton

Az északi parti vasút az egyik legnehezebben kezelhető üzemeltetési szempontból az országban, hiszen kettős a működése. Télen, amikor egy átlagos vidéki vicinális utasszámait hozza, nagyrészt kis dízel pöfögények, Piroskák szolgálják ki, szinte teljes csend honol minden állomáson. A másik véglet a nyár, amikor – főleg hétvégéken – fürtökben lógnak az emberek a többkocsis, hosszú szerelvényekről, megszégyenítve a budapesti agglomeráció elővárosi vonalainak forgalmát. Erre a kettősségre húztak drótot, magyarul villamosították a vonalat Füredig 55 kilométer hosszan, szabályozták és javítgatták a vágányokat, átépítették a csittényhegyi alagutat, valamint a vágányhálózat átszabásával, felújítottak több állomást, így Alsóörsöt, Balatonfűzfőt, Balatonkenesét és Polgárdit is. A kivitelező a Mészáros család érdekeltségébe tartozó Vasútvill Kft. és R-Kord Kft. alkotta konzorcium volt.

Egyes kritikák szerint felesleges volt mindez a téli pangás miatt, olyan sokat nem tesz hozzá menetidőben (eddig Fehérváron kellett a villanyt dízelmozdonyra cserélni, most Füreden). Persze a másik oldal érvei se rosszak, aki látta már a Csörgő (még szlengesebben Hörgő) névre keresztelt dízelmozdonyokat végigvánszorogni északon, az rögtön elkötelezett környezetvédővé válik. A villamosítás jó sok dízelfüsttől szabadítja meg a Balaton e térségét.

A tervezéssel együtt 2018 októberében kezdődött felújítás nettó 23 milliárd forintot emésztett fel, és június 19-én gördültek végig Füredig az első villanyvonatok.

Azóta a nagy melegben sorra jelentkeztek pályahibák a felújított szakaszon, a vonatok sokat késnek, egyes vonatokat törölni is kellett. A MÁV elismerte a hibákat, amiket folyamatában kijavítanak. Nekünk tíz nappal később sikerült végigmenni oda-vissza rajta (Füred és Fehérvár között a Vízipók InterRégióval), és megszondáztattuk az utazóközönséget, nőtt-e a komfort, jobb-e a menetidő.

A vonatszüzek és a villamosítás nyertese

Marcell és Blanka fehérvári fiatalok, akik épp indulóban voltak a Balatonra csobbanni egyet, amikor megkérdeztük őket még a pályaudvar peronján. Marcell azt mondta, „jó dolog a vonat, csak az a baj, hogy ki van írva, hogy klímás, de nem az”. Sok tapasztaltuk nincs a villamosított vonalról, de egy fontos elvet még leszögeztek: az első osztályra jó beülni, mert ott mindig kisebb a tömeg. Másik két fiatal sráccal a vonat egy zugában találkoztunk, Ákos és Áron épp Balatonkenesére tartottak. Első önálló vonatozásukon vettek részt (ami rögtön egy füstölő kocsival kezdődött).

Eszter egy gyerekcsoportot vitt el vonatozni Balatonakarattya irányába, ő a kevés helyre panaszkodott a szerelvényen (ekkor még úgy tudtuk, a füstölő vagont kiürítették, lekapcsolták és Fehérváron hagyták, Füreden tudtuk meg, hogy mégis velünk jött, utasokkal). Ő is a légkondit hiányolta, panaszosan mutatott a lehúzott ablakra. A gyerekek persze vigyorogva rázták a fejüket, amikor megkérdeztük, melegük van-e.

Anna is a gyerekcsoporttal tartott, ő rutinos utazó az északi vonalon. Füredig szokott zakatolni, ott száll át a Tihanyba közlekedő helyközi buszra. Neki matematikailag is bejött a villamosítás:

mióta nem dízelek pöfögnek és nem kell Fehérváron mozdonyt cserélni, gyorsabb a vonat és eléri a csatlakozó buszt, amit korábban gyakran elszalasztott (volt, hogy inkább átgyalogolt, ami egyórányi talpalást jelent).

A táborba tartó gyerekek meg is jegyezték az utazás során, hogy olyan gyorsan megy a vonat, hogy alig látják a tájat.

Gyöngyi és Nóra is Akarattyára utaztak, ők pozitívan élték meg, hogy tiszta és rendben lévő a vonat, ellenben sokan utaztak rajta.

Rossz pálya, jó mozdony

„A pálya maradt rossz” – így kesergett Zsolt és Zsuzsanna, akik a Füredhez tartozó Balatonarácsig váltottak jegyet a Vízipókra. Zsolt tájékozottan ecsetelte, hogy a pályát csak itt-ott újították fel (ezért a kerékcsattogás), és ezért van olyan, hogy akár 40-60 kilométer/órás sebességkorlátozást is elrendelnek – ez az átadás óta többször is előfordult a nagy hőség miatt.

Egy másik Zsuzsanna a mosdót dicsérte, hogy mennyire tiszta volt, akadt benne szappan és kéztörlő is. Ismerősei, akik erre járnak, elégedettek azzal is, hogy gyorsabban célba ér a vonat.

Dávid környezetvédelmi szempontból közelített, szerinte bajos volt, hogy a felsővezeték tartóoszlopainak védőtávolságát növényirtással kellett kialakítani, fákat is kivágtak a beruházás miatt. Ő örült volna, ha gondozottabb természeti környezet a projekt vége – mondta, majd lepattant a vonatról Akarattyánál.

Leventét nem tudtuk nem kiszúrni, a pólóján egy olyan V43-as, becenevén Szili mozdonyt figyelt, ami a szerelvényünket is vontatta. Ennek megfelelően tájékozott volt, elmondta, hogy először vonatozik errefelé, Füredre tart, és szerinte hasznos volt a villamosítás, mert ezáltal gyorsabb az eljutás. „Jó, hogy a MÁV villamos mozdonyt tud itt használni”, így több kocsit lehet cipelni.

Svájc, vivo-divo, Venezuela

Lajos mintegy ötven éve él Svájcban, de gyakran hazalátogat a Balatonhoz. Ilyenkor közel lakik a vasúthoz, ezért örül a villamosításnak: a dízelmozdonyok jóval hangosabbak voltak. Szerinte legfeljebb tíz perccel gyorsítja meg a menetet, hogy nem kell Székesfehérváron mozdonyt cserélni. Megkérdeztük persze, miben kéne a MÁV-nak fejlődnie, hogy utolérje a svájci szövetségi vasutat (SBB/CFF/FFS), mire közölte, hogy méregdrága a vonatozás Svájcban, nem is nagyon használja. Annyit azért elmondott, hogy évtizedek óta minden vonalat villamosítottak.

Rozina és Dóra kulturáltnak tartotta a vonatot, ahol van tér és légkondi, a kocsi tiszta. Persze ebből is sejthető, hogy már az IC-kocsiban voltunk. Ennek ellenére pár székkel arrébb Klára kritikusabb volt. Az Arács felé tartó nő szeret vonattal utazni, de sok változást nem lát, „a MÁV-nál nem lettek pontosabbak a vonatok”. Annyi pozitívumot azért észlelt, hogy a villamosüzem nem annyira környezetszennyező, ráadásul van klimatizálás.

A Szolnokról érkező Sarolta a déli partra is sokat jár, van összehasonlítási alapja. Balatonfenyvesen még néha megfordulnak dízelmozdonyok (bár a vonal rég villamosítva lett).

A gyerekeivel régen játszottak is egy olyat, hogy ha hallották, hogy jön a vonat meg kellett tippelni, „vivo vagy divo”, azaz villamos vagy dízel vonat érkezik-e. Mindenesetre ez a vonal jobban tetszik neki, kisebb a zsúfoltság a vonaton, de azért sajnálja, hogy eltűnnek innen is a dízelek.

Priscilla először értetlenül nézett, hogy magyarul szólítottuk meg, mint kiderült, édesanyjával venezuelaiak. Neki a táj különösen tetszett, bár megjegyezte, hogy benn jó meleg van (ekkor már nem az IC-kocsiban voltunk). A vonattal amúgy semmi baja nem volt, azt mondta,

a venezuelai vasutakhoz képest a MÁV egyszerűen „lenyűgöző”.

Utazásfíling

Ekkor belefutottunk egy, a vasútnál majd’ két évtizedet lehúzó veteránba, a Füredre tartó Istvánba. Viszonylag sűrűn jár erre, szerinte jobb lett a szolgáltatás, megfelelő a vonatok pontossága is. „Régen sokkal rosszabb volt”, magyarázta, szerinte most már a gyorsaság és pontosság jellemzi a vonalat, ahol nincsenek lassújelek a pályán. Ráadásul a dízelmozdonyok nagyobb eséllyel romlottak, füstöltek el, mint a villanymozdonyok.

Az Arácsra tartó Patrik és Dóra viszont semmi különbséget nem érzett sebességben a régi időkhöz képest. Ők szerették korábban a Desiro motorvonatokat, amik modernek és wifivel ellátottak, bár szűkösebb terekkel rendelkeznek, mint a mostani vagonos szerelvény.

Lili nyaranta szokott erre vonatozni, szereti a vasutat, olyan „utazásfílingje” van (mi tagadás), még Pesten belül is szokott vonatozni. A tisztaság őt is mellbe vágta: „szép és tiszta volt minden, azt hittem, az első osztályon vagyok, aztán láttam a 2-es számot és megnyugodtam”.

Végül már Füredre begördülve Istvánnal, a kalauzzal és Gergellyel, a kerékpáros diáksegítővel beszéltünk pár szót. Szerintük még akadnak a vonallal apró gondok, például a nyílt vonali kijavított szakaszokon az ülepedés miatt is kellett lassításokat elrendelni, de aránylag már menetrendszerű a közlekedés.

Nem állhat le

A villamosítás nem áll le Fürednél, a teljes, Tapolcáig tartó vonalat feszültség alá helyeznék a jövőben, ahogy az Ukk–Tapolca–Keszthely vonalat is. Az ünnepélyes átadáson még június 18-án Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, már előkészületben van a folytatás. „A távlati cél a Balaton teljes körbejárhatóságának megteremtése környezetbarát, a tájba illeszkedő vasúttal” – tette hozzá.

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese hozzátette, a villamosítás tervezésére már kiírták a közbeszerzést, az ajánlatok kiértékelésénél tartanak. Emellett egyes balatoni vasútállomások épületeit és előtereit is megújítanák, remélhetőleg az ősszel meglesz a forrás ezekre. Érdemes felidézni, hogy Balatonakarattya állomásépületét teljesen újjá akarják építeni, de nem mindenki lelkes a csinos kis ház lebontása és egy új modern épület terve miatt.

The post „A venezuelai vasúthoz képest a MÁV lenyűgöző” – megnéztük a villamosított füredi vonalat first appeared on 24.hu.

Source: 24 teszt