Dokumentumfilm készült a szocializmus legszebb arcáról

Az biztos, hogy a jégen mindenkit megbabonázott bájosságával, szépségével és nem utolsó sorban korcsolyatudásával. 1965. december 3-án született Berlinben, iskoláit Karl-Marx-Stadtban végezte, így amikor makacs módon ragaszkodott ahhoz, hogy műkorcsolyázó legyen, ott kezdhette el fényes pályafutását.

Napi 5-7 órát edzett a legendás Jutta Müller irányításával és a sikerek nem maradtak el. 1984-ben, Szarajevóban, majd 1988-ban, Calgaryban is olimpiai bajnok lett, négyszer nyert világbajnokságot (1984, 1985, 1987, 1988), míg Európában 1983-88 között nem talált legyőzőre.

Ugyanakkor már nagyon korán felkeltette a keletnémet titkosrendőrség figyelmét, a Stasi folyamatosan megfigyelte őt, a magánéletét, szexuális szokásait.

„Hétéves voltam, amikor a Stasi a család alapos kivizsgálásával kezdett. Hogy milyen ember vagyok, mit dolgoznak a szüleimmel, mennyire érdekeltek politikailag, milyen kapcsolataik voltak másokkal?

Teljes őrület volt!

„Szörnyű volt, brutális”

A sportsikerek csak rontottak a helyzeten, bár Witt nyilatkozataiból nem mindig derül ki, őt mennyire nyomasztotta a túlzott reflektorfény. Az biztos, hogy a rendszer kegyeltjeként Berlinbe költözhetett, lakást és Volkswagent kapott, mehetett nyaralni, fontos vacsorákra kapott meghívást, ahol keletnémet és külföldi méltóságokkal is találkozott.

2003-ban egy német tv-show-ban (JOERG KOCH / DDP / ddp images/AFP)

Ugyanakkor a megfigyelés a háttérben folytatódott, de ahogy az NDK és Erich Honecker elnök ellen erősödtek a tiltakozások, őt próbálták meg felhasználni arra, hogy az ország lelkes fiatalságának a szószólója legyen.

„Szörnyű volt, brutális. Emlékszem egy Bild-interjúra, ahol úgy tűntettek fel, mintha nem engedném, hogy a honfitársaim ugyanazokat átélhessék, amit én. Mondtam valami olyasmit, hogy azért Nyugaton sem minden arany, ami fénylik, és ezt kiszedték a szövegkörnyezetből” – mesélte.

Félig naiv, félig kihasznált

A calgaryi olimpia megnyerése után befejezte amatőr karrierjét, és három évig Észak-Amerikában egy jégrevüben dolgozhatott. Később, a berlini fal leomlása után kiderült, 3000 oldalas aktát készített róla a Stasi.

Az 1988-as calgaryi olimpia aranyérmével (Fotó: DANIEL JANIN / AFP)

A dokumentumfilmben a sportsikerek mellett archív felvételeken látható, amint köszönetet mondva az NDK párt- és államvezetésének.

“Félig naiv, félig kihasznált voltam” – írta le magát utólag.

De azt is tudta, tisztában volt azzal, milyen szerepet tölt be a Kelet és Nyugat közötti konfliktusban.

Mivel a sportot felhasználták a politikában, az volt az érzésed: vagy nyersz, vagy meghalsz. Mintha háborúba mentél volna

– mondta a filmben.

A mozifilmekben szereplő, majd a Playboyban is kitárulkozó sportoló az Egyesült Államokban sztár, Európában sokáig csak „a szocializmus legszebb arca” volt.

A dokumentumfilmben olyan hírességek beszélnek róla, mint az amerikaiak olimpiai és világbajnoka, Brian Boitano, korábbi edzőjének, Jutta Müllernek világ- és Európa-bajnok lánya, Gabriele Seyfert, valamint az NDK volt állam- és pártvezetője, Egon Krenz.

Az eredmény egy olyan nő portréja, aki az NDK határain kívül többet ért el, mint előtte bárki más.

Kiemelt fotó: Hendrik Schmidt/dpa-Zentralbild/ dpa Picture-Alliance via AFP


Source: 24 teszt