Dokumentumfilmet készített az OSZK az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról

A nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult hetven perces dokumentumfilm bemutatja az OSZK MNy 1, azaz Magyar Nyelvemlék 1 jelzet alatt őrzött kéziratát, a latin nyelvű Pray-kódexet, illetve az abban lévő első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszéd és könyörgést, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát – olvasható az OSZK MTI-hez eljuttatott közleményében.

A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig – a film ezekből a felvételekből, illetve a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló, könyvkötő és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született.

A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723-1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a XII. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások, így az esketés, a templom alapkövének letétele, illetve a temetés szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében.

A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán korabeli esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, ami a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. A kötetben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emléke, öt színezett tollrajz is látható, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori „magyar notáció” és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.

A kódexről, illetve a Halotti beszéd és könyörgésről szóló tudományos-ismerterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről, a Kézirattárról, továbbá első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők. Az interjúkat a témához kapcsolódó mintegy másfélszáz dokumentum színesíti majd.

A január 22-én, 21 órakor az M5-ön bemutatkozó film

forgatókönyvét 2021 májusában írták, a huszonhárom órányi filmnyersanyagot pedig június és szeptember között rögzítették. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója pedig Hanák Luca.

The post Dokumentumfilmet készített az OSZK az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról first appeared on 24.hu.


Source: 24 teszt