Érthetetlen, miért korlátozza a kormány az intenzív osztályok adatait
Nem paranoia, valóban volt retorzió a szenzitívnek gondolt véleménynyilvánításokat követően.
Az idézet egy magyar orvostól származik, és a Transzlációs Medicina szerda esti online konferenciáján osztották meg azt érzékeltetve, hogy mi várhat azokra az orvosokra, akik valamilyen csatornán – akár a Facebookon vagy a sajtónak nyilatkozva – próbálják elmondani, mi zajlik az ellátásban. Merthogy erről hivatalos úton (minisztérium, operatív törzs) nem kap tájékoztatást a közvélemény, de még a kórházak sincsenek tisztában azzal, mi folyik a többi kórház falain belül. A sajtót az operatív törzshöz irányítják a kérdésekkel, Müller Cecíliáék azonban nem árulják el azt sem, hány koronavírusos van intenzív osztályon.
A kormányzat koronavírussal kapcsolatos adatokat nyilvánosságra hozó oldalán a rendőrségi intézkedési statisztika részletesebb, mint a közegészségügyi. Napi bontásban annyit tudunk, hogy hányan fertőződtek meg és hunytak el, valamint azt is közlik, mennyi fertőzöttet ápolnak kórházban és közülük hányan vannak lélegeztetőgépen. Tudjuk – bár néha hiba csúszik az adatszolgáltatásba –, hogy az elhunytak hány évesek voltak és milyen alapbetegségük volt, ám ezek ömlesztve érhetők el. Mi elvégeztük a munkát, és elemeztük, milyen alapbetegségek fordulnak elő a leggyakrabban:
Kapcsolódó
Van is meg nincs is adat
Az általunk korábban megkérdezett orvosok mindegyike arról panaszkodott, fogalmuk sincs arról, mi történik a szomszédos kórházakban, de a kórházigazgatók is telefonálgatva próbálják megtudni, hova küldhetnék azokat a koronavírusos betegeket, akiket már nem tudnak fogadni. Pontos képük a helyzetről tehát még az intézményvezetőknek sincs, pedig éppen ők azok, akik naponta többször, több csatornán küldenek adatot az Nemzeti Népegészségügyi Központnak arról, hogy az adott intézményben mennyi a fertőzött, hány beteg van intenzív osztályon és lélegeztetőn, és mennyi beteg hunyt el.
Legalábbis erről árulkodik, hogy a szeptember végén nyilatkozó, és a vészharangot az elsők között megkongató győri kórház igazgatója lapunk korábbi megkeresésére azt válaszolta:
intézményünk a járványügyi ellátás során keletkező adatokról, információkról az eljárásrendeknek megfelelően folyamatosan és naprakészen (real time, online is) tájékoztatást nyújt a hatóságoknak és a kijelölt szervezeteknek és szerveknek.
Úgy tűnik tehát, a rendszerben minden adat megvan arról, hogy egyes régiókban és kórházakban mennyire súlyos a helyzet, hol jelentkezik a legnagyobb leterheltség, melyik kórház van a teljesítőképessége határán, vagy éppen azon is túl.
Mégsem tudjuk, pontosan hány beteg fekszik intenzív osztályokon, és arról sincs információ, mekkora az intenzívre került betegek aránya az összes fertőzötthöz viszonyítva. Merthogy nem minden koronavírusos kerül kórházba, és nem minden kórházba kerülő koronavírusos szorul intenzív ellátásra, mint ahogy nem minden intenzív osztályon lévő szorul gépi lélegeztetésere. Intenzíven a súlyos állapotban lévő betegeket ápolják, a legsúlyosabb légzési elégtelenséggel küzdők pedig lélegeztetőgépre kerülnek, őket szakorvosok és szakápolók látják el.
Az általunk megkérdezett orvosok szerint azonban van még egy – számunkra és számukra is szintén ismeretlen – statisztika: azoknak a száma, akik már nem Covid-pozitívak, a koronavírus szövődményei miatt mégis további intenzíves ellátásra szorulnak.
Nem közérdek?
Az alap- és klinikai kutatások eredményeinek a betegellátásba való visszacsatornázását céljául kitűző pécsi Transzlációs Medicnia Alapítvány és az általa létrehozott Mentorháló keretében a szakemberek megpróbáltak adatokat kérni a kórházaktól, például arra vonatkozóan, hogy hány betegre jut intenzív terápiás orvos és szakápoló, van-e dedikált vérgázgép az adott kórház Covid-osztályán, van-e elegendő gyorsteszt a szűrésre, hány százaléka lélegeztetett az intenzív osztályra került betegeknek, és milyen arányú a lélegeztetett betegek halálozása.
A kérdőívre hét kórház válaszolt, ám – ahogy arról Kunetz Zsombor részletesen beszámolt a 444-en vezetett blogjában – az Emmi által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás tagozata levelet küldött a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaságnak (MAITT), figyelmeztetve őket arra, hogy a Covid-19 ellátással kapcsolatos adatszolgáltatást és adatvédelmet az eljárásrend szabályozza.
Mielőtt bárki külső, nem kormányzati megkeresésekre adatot szolgáltat (betegforgalom, halálozási adatok, humánerőforrás-helyzet), célszerű az ezzel kapcsolatos szabályokról tájékozódnia
– szól a levél.
A Mentorháló két jogászt is megkérdezett, de egyikük sem talált olyan jogszabályt, ami tiltaná a személyes adatok körébe nem tartozó, összesített adatok kiadását. Megtalálták viszont Kásler Miklós miniszter által aláírt március 29-ei keltezésű rendeletet, ami azt mondja ki, hogy
a koronavírus-fertőzéssel összefüggő – Magyarország egyes közigazgatási egységei, valamint egyes egészségügyi szolgáltatók szerint bontott – statisztikai adatok közérdekű adatigénylés keretében nem adhatók ki, mivel az érintett betegek személye az adatszolgáltatás következtében beazonosíthatóvá válna, így az esetleges koronavírus-fertőzöttségükkel összefüggő egészségügyi adataik is nyilvánosságra kerülnének.
Miért fontos az adatok hozzáférhetősége?
Molnár Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi tanára viszont azt ecsetelte a webináriumon, hogy nagyon is fontos lenne, ha a jelenleginél sokkal transzparensebb módon kezelnék az adatokat, és feloldanák az intenzív terápiára vonatkozó szabad információáramlást korlátozó intézkedéseket.
Érvelt az osztályok közötti minél hatékonyabb és gyorsabb kommunikáció központi intézkedésekkel történő elősegítése mellett is, mert mint mondta, a transzparencia bizalmi tőke, és annak ismerete, hogy egyes kórházakat hogyan érint a Covid, erőt adhat a frontvonalban dolgozóknak. Ráadásul a folyamatos tapasztalatcsere javíthatja az ellátás színvonalát, és a „jobban teljesítő” osztályoktól szakmai segítséget lehetne kérni.
Szlovéniában angolul is nyilvánosak az adatok
A pécsi Transzlációs Medicina Intézet vezetője kíváncsi volt arra, hogy a környező országokban mi a gyakorlat: máshol is szigorú szabályok kötik-e a kórházak közötti adatmegosztást az erőforrásokról és a halálozásokról, illetve ha például a lélegeztetett betegek számáról és az elhunytakról kapnak sajtómegkeresést, válaszolhatnak-e?
A kérdésekre kapott válaszokból kiderült, hogy Oroszországban orvosi konferenciákon, webináriumokon és orvosi folyóiratokban is megosztják egymással az adatokat, korlátozások nélkül. Ugyan október végétől Oroszországban is csak minisztériumi engedéllyel lehet médiában nyilatkozni, de a korlátozás ellenére is sok egészségügyi dolgozó fejezi ki véleményét a közösségi médiában, emiatt pedig nem érik őket retorziók.
Szlovéniában nemcsak szlovénul, de angolul is hozzáférhetők adatok az elvégzett tesztek, az egyes kórházakba felvett betegek, az elhunytak, de még az elbocsátott betegek számáról is, sőt arról is nyilvános az információ, hogy hány koronavírusos beteg van intenzív osztályon és lélegeztetőn. A naponta frissülő statisztikák ezen a linken érhetőek el.
Horvátországban sincsen korlátozva az adatok áramlása, ahogy Csehországban és Lengyelországban is folyamatosan szolgáltatnak nyilvános és részletes statisztikákat a lakosság számára és az intézmények között is, utóbbi országban ráadásul nem is kell engedély a sajtótól érkező kérdések megválaszolásához.
Az ICNARC az etalon
Az adatok szolgáltatásában és feldolgozásában az Egyesült Királyság jár az élen. Az Intensive Care National Audit and Research Center (ICNARC) 25 éve gyűjti be a kórházak intenzív ellátására vonatkozó statisztikákat, amelyek erről az oldalról érhetők el. A kórházakon belül külön adminisztrátor foglalkozik az adatok beküldésével, így egy olyan naponta frissülő, Londonban kezelt és bárki számára elérhető központi adatbázisról van szó, aminek segítségével össze lehet vetni az egyes kórházak teljesítményét, és későbbi kutatásokhoz is fel lehet használni az összegyűjtött adatokat.
Látható például olyan ábra, amin a tavaszi első és az őszi második hullám alatt beérkezett kritikus állapotú koronavírusos betegek földrajzi eloszlását lehet nyomon követni:
A számtalan ábra között megtalálható olyan is, ahol az áprilistól szeptember 1-jéig, illetve szeptember 1-jétől mostanáig intenzív ellátásra szoruló koronavírusos betegek átlagéletkorát, nemét, és etnikumát is követni lehet:
De arról is van adat, hogy az intenzív osztályra kerülők agglomerációból, városból vagy vidékről származnak, egy egyszerűen értelmezhető ábrán pedig pontosan látszik az intenzív ellátásra szorulók betegútja:
Az intenzív osztályról elbocsátottak, az elhunytak és a még továbbra is intenzív ellátásra szorulók számáról is van adat:
Source: 24 teszt
