Évszázados festménnyel tettek csodát a Képző restaurátorhallgatói
A jövőre alapítása százötvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Képzőművészeti Egyetem nem csak képzőművészeket, de restaurátorokat is képez, akiknek a munkamódszerei sokszor varázslatnak tűnnek, hiszen a teljes elmúlás határáról hoznak vissza szobrokat, vagy vászonra és falra került képeket.
Tökéletesen bizonyítja mindezt az intézmény Facebook-oldalán néhány nappal ezelőtt bemutatott képsorozat, melyben négy diák két oktatóval és négy konzulenssel karöltve egy, a Budai Ferences Rendház padlásán talált barokk vászonképet varázsoltak újjá.
A szakadt, piszkos kép olyan állapotban volt, hogy
azt is csak találgatni lehetett, hogy kik lehetnek a vastag szennyeződés és a megsötétedett lakkrétegek alól a képen előderengő alakok. A restaurálás során egyértelművé vált, hogy a festmény Jézus és tanítványai utolsó vacsoráját ábrázolja, mégpedig az „apostolok áldozása” néven ismert ikonográfiai típus szerint. A tisztítás, feltárás napvilágra hozta a festő névfeliratát is, így bebizonyosodott, hogy Falconer József Ferenc (1765-1808) művéről van szó. Az analógiakutatás pedig kimutatta, hogy Falconer a nagy előd, F.A. Maulbertsch egy kompozícióját használta fel ehhez a képéhez.
A hallgatóink gondos munkája révén helyreállított festmény ábrázolásával és saját, profán feltámadástörténetével mondja el ma is a nagycsütörtöki történetet.
A restaurálást végző hallgatók: Bernát-Hinkó Hanna Sára, Skladanová Friderika, Szabó Kincső
A restaurálást vezető oktatók: Görbe Katalin, Heitler András
Konzulensek: Fehér Ildikó, Galambos Éva, Horváth Mátyás, Terdik Szilveszter
– írják.
A Margit körúti rendház mai alakját 1835-1841 közt, Kimnach Lajos tervei szerint nyerte el, a mellette álló templomot pedig 1770-ben szentelték fel, így a két évvel ezelőtt a hallgatók kezébe került kép jó eséllyel még a szerzeteseknek otthont adó épület ugyanitt állt elődje számára készült.
Alkotója, Falconer József Ferenc (1765/1766-1808) egy Skóciából Magyarországra települt festőcsalád harmadik generációs tagjaként főként oltárképekkel gazdagította a magyarországi templomokat – a XVIII. század utolsó évtizedében készült, kiforrott munkái többek közt Diósjenőn, Kecskeméten, Solymáron, Bölcskén, Telkiben, illetve a Bécsi út és a Szépvölgyi út találkozásánál álló Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomban láthatók, két művét pedig a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Facebook-posztja, még több fotóval itt olvasható:
Source: 24 teszt
