Felcsúton magasról tettek az MLSZ-re

Három éve vezette be az MLSZ az úgynevezett fiatal szabályt, amely eleinte úgy tűnt, meghozza a hozzá fűzött várakozást. A klubok nagyobb kedvvel dobták mély vízbe a fiatalokat, mivel jelentős támogatásban részesültek a 20 és 19 év alatti labdarúgók NB I-es játékpercei után.

Az utanpotlassport.hu remek összeállításából kitűnik, hogy a 2016/17-es évadban szinte kivétel nélkül minden fordulóban 1000 percnél is többet töltöttek pályán az U20-as játékosok. Akkor még az 1996. január 1. után született labdarúgók voltak a kedvezményezettek, így a jelenlegi U21-es válogatott magja  –Gazdag Dániel, Lenzsér Bence, Vida Máté vagy éppen Kecskés Ákos – klubjaikban rendszeres játéklehetőséghez jutott.

A fiatalok játékperce sosem volt kötelező, csak egyfajta ajánlást tett az MLSZ, mégis eleinte nagy kedvvel alkalmazták a klubok. Azonban míg az 2016/17-es évadban az 1996-után született labdarúgók kifejezetten hasznot húztak a szövetségi kezdeményezésből, a mögöttünk hagyott bajnokságban drasztikusan csökkent az immár 1997. január 1. után született labdarúgók pályán töltött percszáma.

A tanulmány megállapítja, hogy az évad átlaga fordulónként 573 perc volt, de ehhez természetesen nem egyenlő arányban járultak hozzá a klubok. A negatív mélypont a Pintér Attila által dirigált Puskás Akadémia, amely az egész szezont tekintve mindössze

Sallai Roland 26 percét (!) tudják felmutatni: a válogatott támadó még augusztusban, Ciprusra szerződése előtt lépett pályára az élvonalban. 

Változás Felcsúton

Alighanem Pintér Attila menesztésének – pedig az elvárt eredményt hozta – az egyik oka éppen az lehetett, hogy az akadémia saját nevelésű játékosait nem engedte a tűz közelébe.

Úgy tudjuk, a Felcsútra visszahívott Benczés Miklóst épp azért nevezték ki vezetőedzőnek, mert korábbi regnálása alatt elég hatékonyan építette be az akadémistákat a felnőtt csapatba.

Meglehet, a  fiatalszabályt azért gondolta át az MLSZ három év után, mert a klubok a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, többségükben már fittyet hánytak az ajánlásukra.

Ezért három év után kivezették a rendszerből a fiatalszabályt és 2018. nyarától már egy új szisztéma, az úgynevezett produktivitási rendszer szerint támogatják azokat a klubokat, amelyek olyan játékosokat nevelnek, akik bevethetőek a legmagasabb szinten is.

Budapest, 2014. szeptember 19.
A Genfből hazatérő Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke egy labdát dob fel a Liszt Ferenc-repülőtéren 2014. szeptember 19-én, ahol sajtótájékoztatón ismertette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága döntését, amely szerint az új Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont 2020-ban az Európa-bajnokságon. A magyar nemzeti színekkel díszített labdát Michel Platini, az UEFA elnöke dedikálta labda.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Nyártól új rendszer alapján osztják a pénzt a magyar fociban

Megszereztük az MLSZ új produktivitási rendszerét és az abból kiszámított aktuális magyar futball erősorrendet. Hogy miért fontos ez? Nyártól ez alapján osztják a pénzt a magyar labdarúgásban!

A Magyar Labdarúgó Szövetség négymilliárd forintot különített el a következő idénytől bevezetendő produktivitási rendszerre.

A fiatalszabály számai:

A legtöbbet játszottak:
1. Haris Attila (Balmazújváros) 2257 perc,
2. Banó-Szabó Bence (Budapest Honvéd) 1896,
3. Óvári Zsolt (DVTK) 1585

A klubok sorrendje:
1. Szombathelyi Haladás 3076 perc,
2. Vasas 2944,
3. Budapest Honvéd 2917,
4. Balmazújváros 2612,
5. DVTK 2018,
6. Újpest 1982,
7. Mezőkövesd 1377,
8. Paks 634,
9. Videoton 553,
10. FTC 404,
11. DVSC 362,
12. Puskás Akadémia 26

Gólszerzők:
Óvári Zsolt (DVTK), Kiss Tamás (Haladás) 4-4 gól,
Haris Attila (Balmazújváros) 2,
Szivacski Donát (Vasas), Pávkovics Bence (Újpest), Tóth Máté (Haladás) 1

(nyitóképünkön Sallai Roland balról a harmadik – még egy 2016-os bajnokin – fotó, MTI) )


Source: 24 teszt