Győri királyfiból erkölcsi és politikai koldus: Borkai útja a lakótelepről az aranyon át a biztos bukásig

Ha győz is a vasárnapi választáson, legfeljebb néhány hétig maradhat Győr polgármestere Borkai Zsolt – értesült a 24.hu. Noha a párt vezetése egyelőre nem foglalkozott külön Borkai szexvideójának ügyével – a magyarázat szerint az elnökség tagjainak a kampányhajrában nem volt idejük összeülni –, a kormánypárt irányítói közül senki sem tudja elképzelni, hogy Borkai akár csak néhány hónap múlva polgármester legyen, derült ki a Fidesz befolyásos politikusaival folytatott beszélgetéseinkből.

Igaz, abban is egyetértettek, hogy a politikusnak a botrány ellenére nem szabad a választás előtt visszalépnie, az ugyanis a város elvesztését jelentené, hiszen a jelöltállítás lezárult, vagyis a Fidesz nem nevezhetne helyette mást, Győr polgármestere pedig így minden bizonnyal a DK-s Glázer Tímea lenne (rajta és Borkain kívül két, civil egyesületek által támogatott jelölt indul csak). Az viszont a Fidesz vezetői számára világos, hogy

Borkai nem vezetheti tovább Győrt. A polgármesterrel szemben az a központi elvárás, hogy megválasztása esetén rövid időn belül jelentse be a lemondását, és kérje fel a Fideszt egy új polgármesterjelölt kiválasztására.

Mindez sok magyarázatot nem igényel: az orgiákról készült felvételek és az időközben feltárt (illetve részben felidézett) gyanús pénzügyletek lenullázták a polgármester tekintélyét. Amint többen szóba hozták, már a nyilvános szereplés lehetősége sem adott a valóban egy hete bujkáló (mindössze egy beismerő videofelvételt közzé tevő) Borkai előtt, kizárt, hogy akár protokolláris feladatait ellássa, legyen szó külföldi vendégek fogadásáról vagy egy iskolai ünnepségről. Volt, aki éppen ezért a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásához vezető folyamathoz hasonlította Borkai helyzetét – emlékezetes, hogy az akkori államfő a doktori értékezésének plagizálása miatt vált vállalhatatlanná 2012 tavaszán. Bár a két ügy természetesen jelentősen különbözik, egy jobboldali párt számára különösen kellemetlen erkölcsi vonatkozásai mindkettőnek vannak. De a politikai haszonelv is ugyanazt mondatja: ahogy Schmitthez, úgy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki székében éppen őt váltó Borkaihoz sincs oka ragaszkodnia a pártvezetésnek, ráadásul egyikük sem ősfideszes, azaz nem több évtizedes kapcsolat ér véget a szakításkor.

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Ezzel együtt a Fideszben arra számítanak, hogy a párt elszánt támogatói most vasárnap is Borkaira szavaznak majd, a kevésbé elkötelezettek pedig otthon maradnak, de a botrány miatt nem fognak egy DK-s jelöltre voksolni. Ráadásul abban is bíznak, hogy a Borkai-ügy egyelőre helyi probléma, és bár néhány más, billegő településen árthat, a Fidesz általános támogatottságát nem befolyásolja. Az viszont biztos, hogy hosszú távon nem szeretnék ezt a terhet cipelni, így gyors és zavarmentes lelépést várnak Borkaitól, esetleges győzelme esetén is heteken belül.

Úgy tudjuk, a Fidesz vezetésében már tavaly hallottak arról, hogy Borkairól „terhelő felvételek” készültek. Egyik kormánypárti forrásunk azt mondta, neki maga a győri polgármester említette, hogy egy nő több száz millió forinttal próbálta megzsarolni.

A fideszes vezetők természetesen azzal is tisztában vannak, hogy Borkai tevékenységét ügyvéd barátja, Rákosfalvy Zoltán befolyásolja, sőt sok esetben irányítja politikusi pályájának kezdete óta. Ez pedig egyikük szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Borkai kegyvesztett lett Orbán Viktornál – noha ennek látható jele a nagypolitikában nem volt, csak akkor mutatkozott meg, amikor Borkai hiába indult újra a Magyar Olimpiai Bizottság vezetéséért.

De erről később, előbb ismerkedjünk meg alaposabban Borkai Zsolttal.

Ott volt a szeren

Borkai Zsolt a frissen épült Ifjúság körúti lakótelep panelrengetegébe született 1965. augusztus 31-én, két lánytestvére van. Szülei munkásemberek, apja a hétközi robot után a hétvégén is dolgozott, mellékállásban esküvőkön és rendezvényeken zenélt zenekarával.

Borkai a telepen, a Ságvári Endréről elnevezett általános iskolában kezdett el tanulni. Az egyik testnevelésórán aztán megjelent Röck Samu, a ma már 81 éves világhírű mesteredző – Csollány Szilveszter nevelőedzője –, aki furfangos gyakorlatokkal tesztelte az elsős gyerekeket. Borkait tehetségesnek vélte, így elvitte magával a kiválasztott hetven gyerek közé a Móra Ferenc Általános Iskolába, ahol testnevelőként éppen a győri tornasport alapjait fektette le.

Borkai sportpályafutásának másik főszereplője is ekkor lépett be az életébe. Röck 1971-ben vette maga mellé a katonaságtól leszerelő korábbi tornászt, Gerber Lászlót. A két edző elképesztő mennyiségű edzéssel faragta kiváló versenyzővé a legtehetségesebbeket, legkitartóbbakat. A gyerekek minden reggel hétkor találkoztak a Móra szűkre szabott tornatermében, kipakolták az este szertárba vitt tornaszereket, majd elkezdték a napi első edzést. Nyolctól jött a számtan, az írás, olvasás, de a heti három testnevelésórán megjelent Gerber is, és a kis tornászoknak külön gyakorlatokat vezényelt. Délután jöhetett a szerekre bontott köredzés, amelyeken minden tanítvány elsajátította az összes szer alapgyakorlatait, este pedig pakoltak vissza a szertárba.

A Móra nem biztosított tökéletes környezetet a tornához – ugrógödör nem volt, a plafonra rögzített gyűrű a terem közepén lógott –, mégis rohamtempóban fejlődtek a gyerekek. Borkai, aki céltudatosságával kilógott a többiek közül, remek eredményeket ért el már a korosztályos versenyeken is.  Gyors sikereit a szorgalma mellett annak is köszönhette, hogy mindenki másnál jobban tanulta a mozgást. Amit egyszer megmutattak neki, már utánozta is.

A Rába ETO 1976-ban átadta a kor egyik legmodernebb tornacsarnokát, amelyet Röck álmodott meg, és amelyben már minden szükséges eszköz rendelkezésre állt. De Borkaiék csak hat éven át edzhettek itt, mert a termet 1982-ben átvették a focisták. Borkai akkor már a Bercsényi Gimnáziumba járt, és újra az iskolája tornaterme lett az edzőhelye. A remek körülményekből visszakerültek egy zugba, ahol a fűtést úgy oldották meg, hogy a szomszédos épületből, a kajakosok tanmedencéjéből fújták át a termálvíz melegét. A megoldás egyetlen hátulütőjeként, ha hétvégén nem szellőztettek, a pára miatt berozsdásodott a nyújtó.

Borkai Zsoltot már akkor rendkívül öntudatos sportolóként ismerték a tornatermekben. Olyannak, aki mindig a célt tartja a szeme előtt, és annak mindent alárendel. Emiatt gyakran nehezen kezelhetőnek, önfejűnek tűnt mások számára, aki a saját elképzelései alapján, az eredmény érdekében még az edzőjével is vitába szállt.

Állandóan ötletelt, újított, elképzeléseit megosztotta Gerberrel, és addig győzködte, amíg azokat beépítették a gyakorlatokba. Versenyzőként koncentrált típus, igazi harcos volt, aki a legnehezebb pillanatokban rendre jobb teljesítményt nyújtott, mint amit a gyakorlások alkalmával mutatott – ennek a szöuli olimpián vette leginkább hasznát.

Eredetileg nyújtón és lovon magaslott a mezőny fölé, de Röck és Gerber remek hatszeres tornászt nevelt belőle. Olyat, aki 15 évesen már a felnőtt válogatott ajtaján kopogtatott, és aki 18 évesen, 1983-ban a felnőtt Európa-bajnokságon lólengésben és nyújtón is negyedik lett. 19 évesen, az 1984-es olimpiára már mesterfokú bajnokként készült. A tornászválogatott Tatán  edzőtáborozott, amikor az Országos Testnevelési és Sporthivatalból megjelentek az elöljárók, hogy közöljék a politikai verdiktet: nem utazik a magyar csapat Los Angelesbe. Borkainak az első, sokaknak az utolsó esélye úszott el. Bár Olomoucban, a szocialista ellenolimpián nyújtón bronzérmes lett – így nem csak 1988-as aranyérme után jogosult olimpiai járadékra –,

örök sebet ejtett rajta a kommunista rendszer.

Ismerve az áldatlan győri tornatermi állapotokat, 1984 őszén Borkait és edzőjét, Gerbert is nagyságrendekkel jobb feltételeket kínálva kereste meg a Budapesti Honvéd. Korábban mindketten a Rába ETO-val kötöttek munkaszerződést sportállásra, de amíg Gerbernek azonnal kézbe adták a munkakönyvét, Borkaiét visszatartották. Megkörnyékezték, lakást, nagyobb fizetést ígértek neki, sőt az akkor már pár éve Győrújbaráton tanító, illetve Ausztriában edzősködő Röcköt is visszacsábították hozzá.

„Nem teljesítették se nekem, se Zsoltnak, amit ígértek. Sem az ETO-t, sem a megyei sportszövetséget nem érdekelte a torna” – emlékezett vissza Röck a Sérült vándor című könyvben erre az időszakra. Nem csoda, hogy három hónap után elváltak útjaik, és noha Borkai rendkívüli módon kötődött Győrhöz, mégis követte Gerbert Budapestre. A ragaszkodást nemcsak a szülőváros, a család, a testvérek okozták, hanem jelenlegi felesége, két gyermekének az anyja is. Havassy Myrtill 15 éves volt, amikor a gimnáziumban megismerkedtek, ám a suliszerelem nem bírta ki a Budapest-Győr távolság okozta nehézségeket.

Borkai 1988-ban. Fotó: Jean-Yves Ruszniewski/TempSport/Corbis/VCG/ Getty Images

Borkai a kor legnagyobb tornásza, Guczoghy György csapattársa lett a Honvédban. A lólengés háromszoros Európa-bajnoka terelgette a nagyvárosban kicsit elveszett győri srácot, aki ritkán bulizott, akkor sem hajnalig. Lakása még nem volt, ezért első budapesti évében a nála három évvel idősebb klubtársa kaszásdűlői paneljában lakott, onnan költözött a Pók utcai lakótelepre, amikor a Honvéd kiutalt neki egy szolgálati garzont. A két tornász barátságot kötött, az edzőtáborok alatt szobatársak voltak, annak ellenére, hogy egyéniben hamar ellenfelekké váltak. Borkai ingázott, minden hétvégén rohant haza, de nem csak a családjához, a testvéreihez, sokkal inkább azért, hogy visszahódítsa diákkori szerelmét. Sikerrel járt, két gyermekük van: Borkai Petra ma már 27, Borkai Ádám pedig 24 esztendős – a napokban pénzkereseti lehetőségeik okán ők is bekerültek a hírekbe.

Mindazonáltal Borkaira többen, főként a női tornászválogatott környékéről, pökhendi, nagyképű fiatalként emlékeznek ebből az időből, mint ahogyan elmúlt évekbeli nőügyeiről is sokat lehetett hallani a mostani szexvideókat megelőzően is.

A torna mellett Borkai a tanulást sem hanyagolta el, gondolt a sportpályafutása utáni időkre is. Miközben gőzerővel készült az álma megvalósítására, hogy 1988-ban olimpiai bajnok legyen, 1985-ben beiratkozott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára.

Műtőből az olimpiai dobogó tetejére

Az álom azonban szertefoszlani látszott. 1986 nyarán, miközben nyújtón a Gienger-szaltót gyakorolta, az egykaros visszafogásnál megroppant a jobb válla, megsérült az ízület. A kezelések hatására úgy tűnt, elmúlt a baj, a sérülés hetekig nem zavarta az edzéseken, ám néha, amikor beakadt, rettentő fájdalmat okozott. Például Rotterdamban, az 1987-es világbajnokságon a gyűrűgyakorlat bemelegítésénél. A lólengésben a vállizomzat kevésbé dolgozik, így injekciózva Borkai képes volt nyerni, és a csapat miatt a nyújtótótól sem lépett vissza. Az NDK-s Behrendttel holtversenyben bronzérmet szerzett, csapatban pedig a hatodik helyen végzett a magyar válogatott. Ráadásként ötödik lett egyéni összetettben – ilyen előkelő pozíciót azóta sem ért el világbajnokságon magyar férfi tornász.

Az olimpia miatt azonban nem lehetett tovább halogatni a vállműtétet, ezért 1988 januárjában a levált porcdarabot az akkor újdonságnak számító artroszkópos eljárással kivették a Sportkórházban. A műtét után hét hónap maradt a szeptemberi játékokig, ezért Gerber úgy döntött, a válogatott kerettől külön, egyénre szabott munka alapján próbálnak felkészülni. Április elején még öt kiló súlyfelesleget mutatott a mérleg, de Szöulba már a régi Borkai utazott ki. A válla is jól működött. Nyújtón a sérülése miatt két éve nem gyakorolt Gienger-szaltót és az egykezes visszafogást is kibírta, a leugrásnál viszont apró hibát követett el, ezért nem került a fináléba.

Következett a talaj, ahol beütött az újabb krach.

Az első ugrás után iszonyatos fájdalmat éreztem a bal bokámnál, de valahogyan végigszenvedtem a gyakorlatot. Estem, keltem… Azonnal bedagadt a bokám. Következett a lólengés, amit máig nem tudom, hogy miként csináltam meg. Szó sem lehetett arról, hogy feladjam, hiszen Tóth Balázs kiválásával (talajon elszakadt az Achilles-ina – a szerk.) csupán öten maradtunk a csapatban

– emlékezett vissza Borkai Pálfalvi Gábor könyvében.

Annyira feldagadt a bokája, hogy a lólengés fináléjára a csapattársak poggyászkocsin tolták a pódium mellé. Borkai versenyzői kvalitására jellemző, hogy mindezek ellenére elképesztő koncentráltsággal állt oda a szerhez. Gyakorlata közben egyszer ugyan megcsúszott a tenyere, jószerivel a ló oldalán fogta meg a testét, ami szinte fizikai képtelenség, mégis tökéletes, tízpontos gyakorlatot mutatott be. Olimpiai bajnok lett.

A teste az olimpia után is folyton jelzett. 1989 májusában a mesterfokú bajnokságon egy leugrás után szalag- és porcsérülést szenvedett. Újra műteni kellett. Mivel a sérült lába nem jött teljesen rendbe, 1990 januárjában bejelentette visszavonulását. Németországban kapott munkát, a Stuttgart melletti Örtlingenben lett ifjúsági edző, de a másodosztályú német bajnokságon is rajthoz állt, hogy klubját, a KTV Hohenlohét segítse.

1992-ben változtak a tornasport szabályai. Párizs megkapta az első szerenkénti világbajnokság megrendezési jogát, ami megmozgatta Borkai fantáziáját. Úgy érezte, lovon lehet még esélye. A szövetség benevezte, a selejtezőből továbbkerült, de a második fordulóból nem jutott tovább. Ezt követően végleg felhagyott a tornával. A honi szövetség az 1992-es budapesti tornász Európa-bajnokságon búcsúztatta el.

Arcot keresett a győri Fidesz

Politikai karrierje nagyon gyorsan elkezdődhetett volna, hiszen még harmincéves sem volt, amikor helyet kapott az MDF megyei listáján az 1994-es országgyűlési választáson. Kilencedik helye azonban nem volt elég a mandátumszerzéshez. Hogy aztán több mint egy évtizeddel később mégis a politikában kötött ki, abban nagy szerepe volt annak, hogy a győri Fidesz képtelen volt megfelelő embert találni ahhoz, hogy véget vessen a várost a rendszerváltás előtt már tanácselnökként is irányító Balogh József polgármesteri korszakának. A szocialista politikus 1994-ben nyert először, négy évvel később Szakács Imrét, a sportminisztérium későbbi államtitkárát, 2002-ben pedig Dézsi Csaba András neves kardiológust győzte le.

Minthogy a helyi jobboldal nem tudott vezetőt nevelni, az addigra már országos politikában is ismert Szijjártó Péter Fidelitas-elnök vezetésével arcot kezdtek keresni. Meg is találták az olimpiai bajnokot, aki gondolkodott a karrierváltáson, hiszen igazgatóként (alezredesi rangban) nehéz küzdelmet folytatott azért, hogy a Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium, ahol több mint tíz éven át tanított, egyáltalán működhessen, a fenntartó többször is be akarta zárni.

Borkai úgy döntött, belevág a politikai kalandba, a kezdéshez pedig könnyített pályát kapott: Balogh József a visszavonulás mellett döntött, a helyette induló Kun Andrást könnyedén, majdnem 50 százalékos szavazataránnyal győzte le a pályakezdő fideszes politikus az őszödi beszéd utáni, fideszeseknek kedvező politikai klímában. Akkor még aligha tudta: a nagyobb meccs a frakcióban vár rá.

A régi Fidesz sokkal inkább eszközként, mint vezetőként tekintett a korábbi élsportolóra: megtalálták az embert, aki tud győzni a pártnak, hogy aztán érvényesítse a képviselőcsoport akaratát. Borkainak azonban tervei voltak, vezetni akarta a várost.

Forrásaink szerint már a kampány előkészítő szakaszában látványosan támaszkodott fő szövetségesére, Bolla Péterre, aki a választás után a kabinetfőnöke lett. Később kikopott az élcsapatból, de a Borkairól szivárogtató blog a győri polip részeként emlékezik meg róla, mivel a szerző szerint ő volt az, aki mestere volt annak, hogy a közpénzt a megfelelő körök felé terelje.

A Borkai, Bolla páros hamar szembekerült a helyi Fidesszel, olyannyira, hogy az egy ideig helyi frakcióvezetőként is dolgozó Szijjártó sem tudott mit kezdeni a konfliktussal. A győri szálakat akkor már az ifjú politikus mozgatta, Borkai kiválasztásában is főszerepe volt, ám a városban nehezen kezelhető helyzet állt elő. A mostani külügyminiszter egy év után a terveknek megfelelően lemondott, így a frakció vezetését a korábban Balogh ellen elvérző, a régi fideszesek vezetőjének számító Dézsi vette át.

A felek az önkormányzati közszolgáltatók összevonása miatt estek egymásnak, de úgy, hogy Borkai felvetette, képviselőtársai talán csak igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságaikat féltik, azért tiltakoznak. A megyei lapnak egyenesen azt mondta, reméli, kollégái a szavazásig „megvilágosodnak”. Németh Zoltán fideszes alpolgármester, akit Borkai megnevezése előtt lehetséges polgármesterjelöltként is emlegettek, válaszként bemondta: nem tartja a főnökének Borkait. A polgármester erre elvonta hatásköreit, Dézsiék meg megüzenték: Németh lényegében a frakció véleményét tolmácsolta. A béküléshez forrásaink szerint Szijjártó is kevés volt, a Fidesz vezetői avatkoztak be, a végeredmény pedig Borkai-győzelem lett: megkapta a teljhatalmat. A tét nagy volt, mert környezete szerint akkor felkészült akár a távozásra is, eltökélte, nem lesz a frakció asszisztense.

Az Audi mindent eldöntött

Az első évek ettől függetlenül is nehézkesek voltak, ám a ciklus végére Borkai mindenkit maga alá gyűrt, uralta a várost, 2010-ben pedig brutális győzelmet aratott, amely a Fidesz polgármesterei között is a fontosabbak közé emelte: a hosszú ideig baloldali, liberális városban a szavazatok majd 70 százalékát szerezte meg, az MSZP-s Hegyi Zoltán mindössze 22 százalékig jutott. Ez a siker megalapozta a Borkai-birodalom létrejöttét: vezető helye megkérdőjelezhetetlenné vált. Ráadásul a nemzeti együttműködés rendszerében megszokott módon a gazdasági hátországot, a vagyont is a politikai vezetés mögé tudták tenni. Erre a ciklusra tehető a nagy Audi-biznisz, amely a jachtos orgia után újra az előtérbe került, noha a sajtó már évekkel ezelőtt részletesen dokumentálta az esetet.

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI

Emlékeztetőül: a HVG részletesen leírta, hogyan szerzett meg a győri ipari parknál szántóföldeket Borkai közeli ismerőse, Rákosfalvy Zoltán, a jachton is feltűnő ügyvéd, illetve egy hozzá köthető cég. Néhány hónappal később a földhivatal engedélyezte a „termőföldrész más célú végleges hasznosítását ipari-kereskedelmi terület kialakítása céljából”. Közben az akkori cikk szerint a szántók eladóit titoktartásra kötelezték, és a szerződésben azt is kikötötték, hogy nem támadhatják meg a megállapodást, akkor sem, ha később kiderül, hogy rossz üzletet kötöttek. A G7 összefoglalója szerint 4-5 milliárdot forintot biztosan kereshettek az ingatlanbizniszen a Rákosfalvy-féle üzleti körök. Az elmúlt napokban megannyi részletet olvashattunk arról, hogy a kialakuló kör hogyan hálózta be Győrt, és mindez hogyan szúrta egyre többek szemét.

Az Audi-biznisz tehát egy üzleti társaság vagyonát megteremtette, ám a német autógyár a várost is építette. A cég befektetései sikeressé teszik Győrt, sporttámogatásainak köszönhetően ott székel a világ legjobb női kézilabdacsapata, a kulturális életet éppúgy finanszírozzák, ahogyan oktatási beruházásokat. Mindeközben pedig rengeteg embernek adnak munkát. A cégnek köszönhetően Győr egyszerűen jobb hely lett. Borkainak pedig kapóra jött korábbi németországi munkája és nyelvtudása, felismerte, hogy a gyárral való együttműködés a garancia a sikerre.

Minthogy a politikai támogatottsága nagy volt, különutas megoldásokra is ragadtatta magát. Például hiába jelentkezett a Fidesz-favorit Eperjes Károly színházigazgatónak, Borkaiék inkább Forgács Pétert emelték direktorrá. A közgyűlésben Eperjes egyetlen szavazatot sem kapott.

Olimpiai kudarc

Borkai csillaga a 2010-es győzelme után volt talán a legmagasabban, nem csoda, hogy az olimpiai bajnok a sportvezetésben is hamarosan helyet kapott. A kétharmados Fidesz-siker után – bizalmasai, legfőképpen Kövér László ellenkezése dacára – Schmitt Pált szemelte ki Orbán Viktor államfőnek, így megüresedett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztja, amelyet több mint húsz éven át Schmitt töltött be. A győri politikus volt az egyetlen jelölt a közgyűlésen, így átvette az olimpiai mozgalom vezetését.

Ám a sportban sem akart megelégedni a reprezentációs szereppel, hamarosan országgyűlési képviselőként – merthogy 2010-től az is volt – törvénymódosítást kezdeményezett, hogy átalakuljon a magyar sport finanszírozási és irányítási rendszere, és minden a MOB-hoz kerüljön: ennek köszönhetően az olimpiai bizottság újra több lett, mint utazási iroda. Sőt soha nem látott hatalmat kapott: az egész magyar sportot alágyűrték a az olimpiai sportágakon kívül a frizbizőktől a parasportolókig uralta a szcénát, szinte minden forrást a MOB osztott szét.

Talán Deutsch Tamásnak és Gyurcsány Ferencnek sem volt soha akkora hatalma sportminiszterként a magyar sportban, mint Borkai Zsoltnak 2012 után MOB-elnökként.

Vezette Győrt, országgyűlési képviselő volt, és de facto sportminiszteri feladatokat látott el: ez volt politikai pályájának csúcsa.

De a várost közben mind inkább behálózta a mögötte álló üzleti kör, sportvezetői karrierje pedig váratlanul kudarcba futott. Néhány év után ugyanis „visszabutították” utazási irodává a MOB-ot, Szabó Tünde sportállamtitkár átvette az irányítást, a forrásokat megvonták. Ennek több okát emlegetik. Ezek egyike, hogy a MOB finoman szólva sem hatékonyan gazdálkodott a pénzzel, nem volt rend a szervezetben. A másik, hogy mind többet fektetett a kormány a sportba, egyre több nagy projekt indult, egyre több pénzt áramlott a szektorba, így az egyébként is előszeretettel központosító kormány nem hagyhatta tovább, hogy Borkai egymaga uralkodjon. A hivatalos indoklás szerint a párhuzamosan futó programok, óriásberuházások koordinációja, finanszírozása miatt vette vissza a kormányzat a sportirányítást. Ugyanakkor világos volt, hogy az Orbán mellett a kormányban dolgozó Szabó Tünde lett a sportpolitika vezetője, Borkait kvázi lefokozták. Akkor értő nyugalommal, diplomatikusan vette tudomásul a változást, amelynek nyomán újra a lényegében az olimpiai csapat szállítását szervező feladatkör maradt a MOB-nál.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszél a 2024-es olimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémájának bemutatóján a Gellért-hegyen 2016 áprilisában. Fotó: Illyés Tibor / MTI

Addigra a hatalomtól és a sikertől mind inkább megrészegedő Borkai, akit a 2006 és 2010 közötti ciklusban még baloldali, liberális körök is országos példaként emlegettek a jó városvezetésre, elvesztette veszélyérzetét és tisztánlátását is. A MOB 2017-es tisztújításán korábbi fő szövetségese és főtitkára, Szabó Bence is elindult ellene. A kétszeres olimpiai bajnok kardvívót magas szinten erősítette meg a MOB fideszes tagsága arról, hogy többen támogatják őt, mint Borkait. Csakhogy az utolsó pillanatban előkerült a kalapból egy másik vívó, a párbajtőr világbajnok Kulcsár Krisztián. Szabó mögül kihátráltak az addig szóban őt támogatók, méghozzá azért, mert a Fidesz addigra informális csatornákon tudatta, tiszta versenyt enged. Azaz Orbán – és az üggyel közvetlenül foglalkozó Szabó Tünde – megüzente az érintetteknek, nincs preferenciája. Ez azért meglepő, mert a NER történetében kevés példa van arra, hogy egy kormánypárti politikust vereségbe kergettek volna, ráadásul hazai pályán.

Borkai hübrisze ekkor azonban már nem engedte látni, hogy „felül” elengedték a kezét, miként azt sem vette észre, hogyan veszítette el a sportközeg bizalmát. Szabó a szavazás első körében elvérzett, Kulcsár a másodikban 108-51-re nyert, azaz Borkainak nagy zakóval kellett mennie a MOB éléről. Páratlan módon egy „mindössze” olimpiai ezüstéremig jutó, nála sokkal kevesebb politikai kapcsolattal rendelkező sportolót emeltek az olimpiai bizottság vezetőjévé.

Borkai, akinek kedvéért 2010-ben még törvényt is módosítottak (a fegyveres testületek egykori tagjait eredetileg a leszerelésüktől számított öt évre tiltották volna el attól, hogy választáson induljanak, de mivel ez az ő polgármesteri újrázását is kizárta volna, a korlátozást három évre enyhítették), tehát nagyot veszített sportvezetőként. Ma már persze tudjuk, ez apróság volt ahhoz képest, amekkorát bukik majd az orgiavideó kiszivárgása, a győri üzelmek nyilvánosságra kerülése után. Ahogyan cikkünk elején írtuk: ha győz is, azt már bujkálva teszi, hetei lehetnek hátra polgármesterként.

Bár a szexpartit bemutató videó készítésének és terjedésének körülményei körül még sok a kérdés, az Index arról ír: a felvételt az orgia egyik férfi résztvevője vagy annak barátnője készíthette. Előbbi egy olyan fiatalember lehetett, aki a nőket vitte a hajóra, és akkoriban még jóban volt Rákosfalvyval, az ügyvéd megbízott benne. Az Index úgy tudja, hogy a félbűnözői körökben mozgó férfitól kerültek a felvételek egy fiatal ügyvédekből álló társasághoz, akik közt van olyan, aki korábban Rákosvalvy irodájában dolgozott. A cikk szerint a blogot író ügyvéd kitalált személy, valójában többen állhatnak az akció mögött, és a közös bennük, hogy összevesztek a három városban is kaszinót üzemeltető jogász-üzletemberrel, aki az igazi célpont lehetett.

Ami biztos: amilyen hirtelen csinált céltudatossága és ambíciója, az Audi-biznisz és a mögötte álló üzleti kör lelkes polgármesterből győri királyfit, ugyanolyan gyorsan teszi egy videó és a Rákosfalvy-féle üzleti világ politikai hullává és erkölcsi koldussá Borkai Zsoltot.

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI


Source: 24 teszt