Ilyen hatással van a szervezetére a munkahelyi stressz

Van egy ismert mondás: teher alatt nő a pálma. Így van ez a munkában is, hiszen sokan egy kis nyomás alatt képesek a legjobban teljesíteni. A helyesen alkalmazott stressz-kezelés a teljesítőképességre is jó hatással lehet, hiszen ha a munkahelyi stressz pozitív élettani hatásait jól használjuk, akkor az energiával tölthet fel, javíthatja a motivációt, ambiciózusabbá tehet, és ezáltal segíthet abban, hogy többet tudjunk elérni.

Akkor van baj, ha a stresszt nem tudjuk megfelelően kezelni. A váratlan, nagy nyomással járó kihívásokra a szervezet igyekszik minél gyorsabban reagálni. Az emberiségben gyökerező ősi stresszkezelési technikához, a veszélyes helyzetből való megfutamodáshoz erős, jól működő izomzatra volt szükség. Vészhelyzetekben ezért, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni a fizikai kihívásokra és a lehető leggyorsabban oxigént tudjon juttatni az izmokba, a szervezetünkben:

  • megemelkedik a vérnyomás,
  • a szívverés szaporábbá válik,
  • a légzés enyhén felgyorsul,
  • az emésztés pedig lelassul.

Manapság már nem egy ránk törő ragadozó jelenti a leggyakoribb veszélyt. A mai ember számára a stressz forrása sokkal inkább a rohanó világunkból érkező állandó, mindennapi nyomás. Erre szinte lehetetlen felkészülni, és nagyon nehéz, sokak számára egyenesen lehetetlen megfelelően kezelni. Az állandósult munkahelyi, vagy magánéleti stressz sokat árthat a szervezetünknek.

Nincs két egyforma ember, így mindenkinél más lehet a stressz forrása, és másként is reagál a tartós stresszre.

A számos kiváltó ok között szerepelhetnek az alábbiak:

  • céltalanság érzése
  • irányvesztés
  • halogatás, és az emiatt érzett bűntudat
  • túlvállalás
  • bizonytalanság
  • túlzott elvárások önmagunkkal szemben

A tartós stressz következményei szintén változatosak lehetnek, így például:

  • fejfájás
  • magas vérnyomás
  • emésztési zavarok
  • álmatlanság,
  • ingerlékenység
  • étvágytalanság
  • koncentrációs zavarok
  • fokozott nikotin-, alkohol- és drogfogyasztás

A Journal of Occupational and Environmental Medicine kutatása alapján a rossz egészségi állapotú dolgozók fele mindezekért a stresszt okolja.

A tartós stressz következményeként a pszichés problémák mellett testi betegségek is kialakulhatnak, köztük:

  • szív- és érrendszeri betegségek, vagy
  • különböző mozgásszervi elváltozások.

A munkahelyi stressz menedzselése mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel, hiszen, mint tudjuk, a jó stressz ösztönöz, a tartós nyomás viszont megbetegít. Ezért kellő körültekintéssel kell megpróbálni kihasználni a pozitív erőket, és kiiktatni a potenciális veszélyforrásokat.

Szponzorált tartalom

A cikk a Phytotec támogatásával készült.


Source: 24 teszt