Iskolakezdés: orosz rulett a gyerekekkel vagy újra normális élet?

Tavasszal a gyakorlatban is megtapasztalhattuk, mennyire alapvető intézménye az iskola társadalmunknak, és nem csupán az ott megszerezhető tudás miatt. A gyerekek otthonmaradása önmagában is felér egy gazdasági csapással, hiszen a szülők egy része vagy nem tud dolgozni, vagy kevésbé tud a munkájára koncentrálni, ráadásul az otthoni tanulás csak mélyíti a gyerekek közötti különbségeket. A diákok pszichés jóléte és hosszú távú fejlődése is függhet attól, járhatnak-e iskolába, főleg a legkiszolgáltatottabbak esetében (a hátrányos helyzetűek helyzetéről a digitális oktatás alatt itt, itt és itt írtunk).

A iskolába járás hátránya viszont, hogy a koronavírus terjedésére biztosan hatással lesz. A nagy kérdés most mindenhol az, hogy mennyire és milyen eszközökkel tudják a leghatékonyabban elejét venni a fertőzéseknek. Magyarországon a tervek szerint szeptemberben rendesen elindul a tanév, igaz, az iskoláknak küldött járványügyi protokoll betarthatóságával kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett iskolaigazgatók is megfogalmazták kétségeiket. De hogyan van, illetve lesz ez más országokban?

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, minél kisebb egy gyerek, annál kisebb a rizikó őket iskolába küldeni, ám hogy miért, arra még a kutatók sem tudják a pontos választ. A koronavírus alig szed áldozatot a kicsik között, a University College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine adatai szerint pedig

a gyerekeknél feleakkora az esélye, hogy elkapják a vírust, mint a felnőtteknél.

Ugyanakkor a járvány nem csak attól kaphat újabb löketet, hogy a gyerekek megfertőződnek, hiszen ott vannak még a tanárok, a iskolai személyzet és a szülők is.

Franciaországban, Crépy-en-Valois-ban még február végén, az iskolák bezárása előtt lett koronavírusos két középiskolai tanár. Később a Pasteur Intézet kutatói megvizsgálták az iskola tanulóit, tanárait és más alkalmazottait, valamint a körzet hat általános iskolájának munkatársait, diákjait. Arra jutottak, hogy a fertőzés a középiskolában terjedt szét, a diákok 38 százalékában, a tanárok 43 százalékában, az iskolai alkalmazottak 59 százalékában találták meg a vírus antitesteit. Az általános iskolások körében ez az arány 9, tanáraiknál 7, a további alkalmazottnál 4 százalék volt. Három általános iskolás gyereknek tünetei is voltak, kettőjüknek idősebb testvére tanul a középiskolában, egyikőjüknek pedig a nővére dolgozik ott. Mindezek alapján a kutatók azt gondolják, hogy az idősebbek inkább adhatták át a fertőzést, mint a fiatalabbak. Hasonlót tapasztaltak Izraelben is, ahol egy jeruzsálemi gimnázium 175 alkalmazottja és diákja fertőződött meg.

Franciaországban néhány másik országhoz hasonlóan úgy döntöttek, először a legfiatalabbakat engedik vissza az iskolába, részint a fenti statisztikák miatt, részint azért, mert a távoktatás nekik okozhatja a legnagyobb gondot hosszútávon. A legkisebbek nagyjából két hónap után ülhettek vissza az iskolapadba, őket egy követték a 11-15 évesek, majd június végén a 15 évnél idősebbek. Nagyjából két hónapnyi nyári szünet után szeptemberben újra visszaülnek a francia gyerekek az iskolákba, hasonló, de nem olyan szigorú szabályokkal, mint májusban: az osztálylétszámot nem korlátozzák, az egyméteres távolságtartás sem kötelező, csak ajánlott, ha pedig a terem mérete miatt nem lehet betartani, akkor 11 éves kor felett maszkot kell viselni az órákon, és ezen kor felett az iskola kül- és belterületén is szükséges az arc eltakarása. Ugyanakkor a májusi újranyitással szemben most már kötelező visszavinni az iskolába a gyerekeket.

Nagy-Britannia különböző részein különböző időpontokban nyitnak az iskolák, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ezekben a napokban, Angliában viszont csak szeptemberben. Boris Johnson és kormánya legutóbbi álláspontja szerint kevés bizonyíték van a vírus iskolán belüli terjedésére, ezért teljesen ki akarják nyitni az iskolákat. A pedagógusok szakszervezete azonban ellenzi ezt, szerintük Johnsonék iránymutatása nem is egyértelmű, ezért kénytelenek voltak egy saját rendszert kialakítani. Ha a járvány újból lendületet kap, egy rotációs rendszert vezetnének be, a diákok egy hétig bejárnának, egy hétig otthon maradnának, így kevesebben lennének egyszerre az iskolában. Russel Viner gyermekorvos professzor ugyanakkor azt mondta a BBC-nek, ez a megoldás nem csökkentené érdemben az egészségügyi kockázatokat. Johnson pedig úgy nyilatkozott, ha be kell is vezetniük újabb korlátozásokat, az iskolákat zárják be utoljára, előbb kerülnének sorra a kocsmák és az üzletek.

A rotációs rendszer különböző módozatait más országokban is bevetik, sőt ezeket vegyítik is a nagyobb biztonság érdekében:

• vannak a már említett módok, mint az angol iskolák tervében, hogy csak egyes heteken, napokon kell bejárni, így van ez például Japánban, Svájcban, Belgiumban is;
• Belgiumban a nap különböző szakában mennek be a gyerekek az iskolába, vagy legalábbis a szüneteiket, délutáni foglalkozásaikat rakják más időpontokra. „Buborékokban” tartják a diákokat, hogy minél kevesebb legyen a közeli kapcsolatuk, így könnyebb utánkövetni őket egy esetleges megbetegedés esetén, és megbízhatóbbnak tartják ezt a megoldást, mintha a gyerekre bíznák a távolságtartási előírások  betartását;
  van, ahol először csak egyes korcsoportokat engednek vissza, ahogy májusban Franciaországban volt, és szintén így döntött Dánia, Norvégia, Belgium, Svájc és Görögország;
• van, ahol az osztálylétszámot korlátozzák – általában 10-15 főben –, ennek az előnye nem csak az, hogy kevesebb kontaktja van a gyerekeknek, hanem az asztalok távolabbra helyezésével a távolságtartási követelményeket is könnyebb teljesíteni. Így tett szinte az összes olyan ország, amely még április-májusban újranyitotta az oktatási intézményeit, és így nyitnak meg szeptember közepén az olasz iskolák is, ami miatt egyébként komoly iskolapad-hiány állt elő – hárommillió új, egyszemélyes asztalra van szükségük –, és 50 ezer tanárt is felvesz ideiglenesen az állam.
• Uruguay egészen különleges módon intézkedett a többi országhoz képest. Eleve az amerikai kontinensen elsőként kezdték el újranyitni az iskolákat, április végén először vidéken, ahol kevés a gyerek. Június elején aztán az online tanulás során nehézségekbe ütköző gyerekek és a végzős középiskolások előtt nyitottak meg a iskolakapuk, majd az összes falusi oktatási intézmény következett. Június végén ülhetett vissza a 256 ezer montevideói diák a tanulópadba, de a hagyományos oktatást vegyítik a távoktatással, hogy ne legyenek egyszerre olyan sokan a termekben.
• Teljesen különutas Svédország, ahol eleve kevés korlátozást vezettek be, így az iskolák is nyitva maradtak. Anders Tegnell, a svédek vezető epidemológusa szerint ugyanis a gyerekek nem táplálják a járvány terjedését. Csak a 16 éven felülieknek rendeltek el távoktatást, és a maszkhasználat is önkéntes volt. Egyre több svéd szakértő szólal viszont fel, hogy elővigyázatosabbak is lehetnének, és a nyári szünet után a maszkviselést, osztályonkénti menzahasználatot és szabadtéri testnevelésórákat is előírhatnának az iskolákban.

Négy német tartományban most kezdődött újra az oktatás. A négyből csak egyben lesz kötelező maszkot hordani, Északrajna-Vesztfáliában, míg Berlinben, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben legfeljebb a tanóráik kezdetéit kell viselni, ez azonban változhat, ha növekedik a napi esetszám.

Azokban az ázsiai országokban (Kína, Vietnám, Dél-Korea és Japán), ahol az influenza-időszakban is kötelező a maszkviselés, most is kell hordani. Európában Belgiumban csak a tanároknak van előírva, míg Franciaországban a középiskolásoknak – derül ki a Washingtoni Egyetem kutatásából, Olaszországban viszont mindkét csoportnak, sőt a tanárok arcpajzsot is kapnak.

Abban is van különbség, hogy mit tesznek akkor, ha valaki koronavírusos lesz: elég-e az osztálytársakat és az érintett tanárokat karanténba küldeni, vagy bezárják az egész iskolát? A német Mecklenburg-Előpomeránia tartományban öt nap után két intézményre is lakat került: egy gimnáziumban az egyik tanárnő tesztje lett pozitív, aki még nem tanított, de két kollégájával továbbképzésen vett részt, egy általános iskolában pedig egy diák lett koronavírusos. Egy beteg tanuló miatt két hétre bezárt az egész iskola, amit sokan túlzásnak éreznek.

Persze az iskolai szabályok, előírások szinte semmit sem érnek, ha kint dúl a járvány, hiszen minél több a megbetegedés, annál nagyobb az esélye, hogy egy gyerek beviszi az iskolába. Ezért is mondhatja egy, az iskolák újranyitásáról értekező New Jersey-i állami bizottságban helyet foglaló iskolai nővér, Robin Cogan az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt:

Csak azt tudom mondani, úgy érzem, orosz rulettet játszunk a gyerekeinkkel és a munkatársakkal.

Source: 24 teszt