Jön az egységes uniós bankszanálás

Január elsejével érvénybe lépett az EU egységes szanálási mechanizmusa, amellyel a betétesek az egész unióban egységes védelmet kapnak. Az Európai Bizottság közleménye szerint a mechanizmus célja, hogy hatékonyabb, gyorsabb döntések születhessenek, ha egy pénzintézet csőd közeli helyzetbe kerül és konszolidációra vagy likvidálásra szorul. Azt, hogy ez minél kevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek, az hivatott garantálni, hogy a bankokat elsősorban azok pénzéből mentik meg, akik részvényesként, hitelezőként pénzt fektettek beléjük, a fennmaradó költségeket pedig a bankok befizetéseiből feltöltött egységes bankszanálási alap szavatolja.

A közös szanálási eljárás, a központosított döntéshozatal és az egységes bankszanálási alap lehetővé teszi majd, hogy az abban részt vevő országokban összehangolt és hatékony bankszanálási döntések szülessenek, a minimálisra szorítva a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatásokat, és csökkentve a bankok függőségét a tagállamok hitelbesorolásától – tudatta a bizottság. Az európai bankunió fontos elemét képző egységes szanálási mechanizmusban kiemelt szerepet játszik egyrészt az Egységes Szanálási Testület (vagyis az uniós szintű szanálási hatóság), másrészt egy közös szanálási alap, amelyet a bankszektor finanszíroz.

Az Egységes Szanálási Testület a mechanizmus fő döntéshozó szerve. Ez a grémium dönt a csődhelyzetbe került bankok szanálási programjáról (amelynek része a szanálási eszközök alkalmazása, a szanálási alap igénybevétele). A testület a bank méretétől függetlenül felel minden olyan szanálásért, amelyhez az Egységes Szanálási Alapot kell igénybe venni. Emellett a legfelsőbb szinten felel a bankunióhoz tartozó minden bankért, és ennek megfelelően bármikor bármely bankkal kapcsolatban gyakorolhatja hatáskörét. Az Egységes Szanálási Alap finanszírozásának alapját a bankszektor által fizetett hozzájárulások képezik.

Source: 24 teszt