Kis túlzással már a titkos hadműveleteket is élőben közvetítik

A Strada futóalkalmazás amerikai katonai bázisokat feltérképező funkciója és az így megrajzolt térképek híre a magyar sajtón is pillanatok alatt „végigfutott”. Pedig ez csak a virtuális jéghegy valódi csúcsa csupán.

3282734 01/28/2018 A BA-64 Soviet armored scout car, foreground, and a BM-13 Katyusha multiple rocket launcher during the historical reenactment staged to mark 75th anniversary of Voronezh's liberation from Nazi-Fascist invaders in the Voronezh Region. Uliana Solovyova/Sputnik

Titkos katonai bázisokat leplez le a népszerű fitneszapp

A mobilok korában a katonáknak is újfajta biztonsági problémákkal kell szembenézniük.

Az online világ, a közösségi média, a video- és képmegosztó szolgáltatások – és, mint most is kiderült, az egyes, a helyzetünket követő, rögzítő és feltérképező appok – gyakorlatilag egyfajta információs és hírszerzési aranybányának foghatóak fel.

Ennek a hozzám hasonlóan a biztonságpolitikai területen dolgozó újságírók, az érdeklődők, és főleg az adott állammal éppen szemben álló felek nagyon örülnek, az egyes haderők vezetői és a politikusok meg nagyon nem.

Gyakorlatilag szinte lehetetlen ma már nyom nélkül titkos katonai bázisokat működtetni – még a távoli Afrika kies, sivatagi vidékein is. Ahol van térerő és okostelefon, a bukás szinte kódolva van.

Persze a mobilokon kívül óriási segítséget jelentenek az egyre finomabb felbontással dolgozó műholdak, melyek rendszeresen fényképezik a Földet, és abból online térképadatbázisokat állítanak elő. Ha már a példánál maradunk, akkor elmondható: egy nagy hatótávolságú, felfegyverzett drónok üzemeletésére alkalmas mini repülőtér nem rejthető el a szatellitek „szemei” elől.

INDIAN SPRINGS, NV - NOVEMBER 17: (EDITORS NOTE: Image has been reviewed by the U.S. Military prior to transmission.) An MQ-9 Reaper remotely piloted aircraft (RPA) flies by during a training mission at Creech Air Force Base on November 17, 2015 in Indian Springs, Nevada. The Pentagon has plans to expand combat air patrols flights by remotely piloted aircraft by as much as 50 percent over the next few years to meet an increased need for surveillance, reconnaissance and lethal airstrikes in more areas around the world.   Isaac Brekken/Getty Images/AFP
Forrás: Isaac Brekken / Getty Images / AFP

2013-ban például Szaúd-Arábiában, 2015-ben Dzsibutiban fedeztek fel titkos létesítményeket a lelkes, amatőr(?) kutatók és nyomukban az újságírók. Az ilyen, nyilvánosságra hozott felfedezéseknek az érintettek ritkán örülnek: a különleges műveleteket végző katonák, specialisták eleve nem szeretik a lámpafényt, az őket csendben befogadó ország vezetése pedig a legritkább esetekben szereti bevallani az amerikai fegyveres erők jelenlétét.

Ennél is nagyobb feltűnést keltett az ukrajnai hadszíntéren végzett „civil felderítő munka”. A Krím-félsziget 2014-es orosz katonai megszállása során érthető módon rengeteg fénykép és videofelvétel került ki az internetre, a Facebookot, YouTube-ot és Twittert gyakorlatilag ellepték a posztok: kis túlzással élőben közvetítették a hadműveletet. Ennek megfelelően a hivatásos és önkéntes szakértők nagyon rövid idő kaptak információkat a bevetett orosz katonai rendszerekről, az itt-ott fennfelejtett orosz katonai rendszámokról, az egyes alakulatok egyenruhán maradt jelzéseiről.

Bár az orosz politikai vezetés hónapokig körömszakadtáig tagadta a részvételt („kirándulók”, „szabadságon lévő, saját pénzükből odautazó katonák”, „helyi lakosság”), de azt már meg sem próbálták magyarázni, amikor Szevasztopol utcáin kizárólag az orosz hadseregben rendszeresített harckocsik, páncélozott szállítójárművek prototípusai tűntek fel.

Szimferopol elfoglalása (ukrajna, krím, szimferopol, oroszország)
Fotó: Getty Images/Dan Kitwood

Mondjuk az sem árt, ha valaki nem posztolgat szelfiket magáról egy “titkos bevetésen”, mögötte jól felismerhető épületekkel, tereptárgyakkal, esetleg egységének harcjárműveivel. Le fog bukni, méghozzá aránylag viharsebesen. Ennek legjobb példája ismét csak Ukrajna: itt ugyanis nem csak az ország megszállt, keleti részén folynak a harcok, hanem az online térben is. Sőt, ott igazán.

A hivatalosan ugye ott sem lévő orosz katonák, zsoldosok a VKontakte és Instagram-bejegyzéseit kifejezetten kutató, majd azokat feldolgozó önkéntesek és újságírók alaphangon is tucatszám dolgozták és dolgozzák fel a képeket. Ez nem csak az illetőnek kellemetlen, de a gyakorlatban is cáfolja a hivatalos, orosz “ott sem vagyunk”-kommunikációt. Márpedig a fegyverek és a kibertér mellett a kommunikációs hadviselés az, ami 2018-ban a másik döntő csatatérnek számít.

Szintén illik megemlíteni a Malaysia Airlines MH17 járatának ügyét. A 2014 július 17-én, az elfoglalt ukrán terület felett lelőtt maláj repülőgépet a hivatalos holland vizsgálati jelentés szerint orosz Buk légvédelmi rakétával semmisítették meg, 298 utasával együtt. A brit parlament hírszerzésért felelős bizottságának 115 oldalas dokumentuma hasonló megállapításra jutott: az interneten fellelhető adatok elemzéséből megállapította, orosz katonák is érintettek a gép lelövésében.

Mindössze órákkal a tragédia után a netre felkerült rengeteg fotónak és videónak köszönhetően meglehetős biztonsággal lehetett azonosítani a gyilkos fegyvert, annak földrajzi helyzetét a lelövés előtti és utáni napon, illetve a kezelők jelentős részét.

Ha már repülő: a CIA-s “szellemjáratokra” emlékszünk még? A 2009-es év egyik legnagyobb botránya volt az, amikor kiderült, hogy az amerikai hírszerző ügynökség törvénytelen fogolyjáratokat és titkos, főként európai börtönöket működtetett.

Az ügy felderítésében és a gépek azonosításában óriási szerepe volt a nyíltan elérhető információknak: a spotterek (repülőgépeket fotózó megszállottak) fényképeinek, illetve a gépek jeladóinak információt feldolgozó és térképen megjelenítő Flightradar24-nek nagy szerepe volt ebben.

HOL LEHET ELBÚJNI?

S hogy mit lehet tenni? Nos, attól függ, hol. Ha az érintett hadsereg drákói szigorral és büntetésekkel vadászik az okostelefonokra katonáinál, akkor aránylag jól működhet az információs szigetelés – kínai vagy iráni forrásokból például nagyságrendekkel kevesebb információ szivárog ki.

Ha azonban a kütyükhöz szokott egyenruhás fiatalokról van szó, akkor nehezebb a helyzet. A műveleti biztonság (OPSEC) minden hadseregben szó szerint életbevágóan fontos: különösen missziós területen vagy éppen rejtett műveletek végrehajtásánál.

A member of the Iraqi government forces checks his mobile phone while sitting on an infantry fighting vehicle in Fallujah, 50 kilometres (30 miles) from the capital Baghdad, after forces retook the embattled city from the Islamic State group on June 26, 2016.




Iraqi Prime Minister Haider al-Abadi urged all Iraqis to celebrate the recapture of Fallujah by the security forces and vowed the national flag would be raised in Mosul soon. While the battle has been won, Iraq still faces a major humanitarian crisis in its aftermath, with tens of thousands of people who fled the fighting desperately in need of assistance in the searing summer heat.



 / AFP PHOTO / HAIDAR MOHAMMED ALI
Az iraki kormányerők katonája mobilozik Fotó: AFP/HAIDAR MOHAMMED ALI

Ehhez azonban az is kell, hogy az egyes katonának legyen annyi esze: nem posztol a Facebookra helymeghatározással pántlikázott szelfit és nem vesz a bazárban ehhez bizonytalan eredetű és szoftverekkel tömött, olcsó okostelefont – ha már a saját iPhone-ját nem hozhatta el.

Kiemelt fotó: AFP/Tauseef Mustafa


Source: 24 teszt