Könnyen lehet, hogy az a fizetési megoldás a legbiztonságosabb, amitől a legjobban tart (x)

Manapság, mikor annyi adatszivárgásról, csalókampányról és súlyos károkat okozó hackerekről hallani, sokaknak a félelem érzése kapcsolódhat össze a bankkártyás fizetéssel. Tényleg tartanunk kell?

A legnagyobb félelem ahhoz fűződik, hogy meg kell adnunk az adatainkat. Főleg úgy, hogy a másik fél tárolja azokat. és még fizetést is tud indítani. Az emberek többsége viszont nem tudja, hogy

a bankok modern csalásvédelmi mechanizmusokkal vannak felvértezve, és biztonsági rendszer szavatolja, hogy az érzékeny adatokhoz külső fél ne férhessen hozzá.

A másik fontos mechanizmus, amiről fontos tudni, hogy a kereskedőnek valójában egy egyszeri fizetési jegyet (tokent) adunk minden alkalommal adott tranzakcióra. Ez a jegy egyszerhasználatos – és hiába kapja el bárki menet közben, nem fogja tudni használni, mivel abban van egy csomó azonosító is, például a számítógép azonosítója, ami csak a bank és a fizető eszköze közti relációban értelmezhető.

Mondovics Péter

Sokszor pedig valójában magukat sodorják bajba a felhasználók, hiszen a kiberbűnözők főleg adathalász-kampányokkal csalják ki a bankkártya-adatokat. Ilyen alapon magunktól is félhetünk?

Valóban így van: a csalások nagy részét nem szupertechnikával felvértezett hackerek követik el, fel sem kell törniük a bankok rendszerét, hogy hozzáférjenek a szükséges információkhoz. Jellemző, hogy a kiberbűnöző egy olyan adathalász emailt küld, amiben egy banknak adja ki magát. A mentett kártyás fizetés azért is biztonságosabb, mert egyszer már beregisztráltuk a kártyáinkat, és nem kell többször, több felületen beírni a rajta lévő számokat. Egy példát mindig szoktam hozni, mikor jöhet jól a megoldás, főleg adatvédelmi szempontból: utazás közben a tömegközlekedésen szeretnénk gyorsan jegyet venni egy koncertre, de nem akarjuk elővenni mások előtt a plasztikkártyát, amiről a számokat mondjuk mások ki is leshetik a hátunk mögött. Helyette egy mozdulattal fizethetünk az appokban.

És persze az ügyfeleknek is vannak elvárásaik a fizetési élménnyel kapcsolatban. Nem akarnak sok időt eltölteni a fizetési folyamatokkal – hiszen azért fizetni alapvetően senki nem szeret – a rossz fizetési élmény meg még jobban eltántoríthatja az embereket attól, hogy egyáltalán próbálkozzanak vele. Az egygombos fizetés épp ezért egy jó élményt is ad.

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy ad egy plusz biztonsági tényezőt, amit az Európa Unió határozott meg és most már jogerőre is emelkedett: az erős ügyfélhitelesítést. Ez azt jelenti, hogy a bankunk a tranzakciók előtt hitelesíthet minket. Lényegében egy kétfaktoros azonosítás, mely során a mobilbanki alkalmazáson keresztül, akár az ujjlenyomatunkkal tudjuk azonosítani magunkat. A mobilappon kívül egy SMS-ben érkező egyszerhasználatos kóddal és jelszóval is meg tudják ezt tenni azok, akiknek nincs telepítve a banki alkalmazás.

Ha készpénzt lopnak a pénztárcánkból, annak már búcsút inthetünk. De ha jól tudom, a bankkártyás fizetéseknél van lehetőségünk arra, hogy egy esetleges lopás esetén ne járjunk rosszul.

Igen, a bankoknál adott a birtokos védelme. Ha valaki a nevünkben egy tranzakciót elindít, vagy valamit rendel, jelezhetjük a bank felé, aminek térítési kötelezettsége van. Ugyan ki is kell vizsgálni az ügyet, de a jogszabályok szerint téríteni kell. Van még egy fontos tényező, a 14 napos elállási jog, ami bármire érvényes, amit a neten vásárolunk. A folyamathoz fontos tudni, hogy két bankot különböztetünk meg a folyamatban: az egyik a kibocsátó (a számlavezetőnk) és a kereskedő bankja. Ez a két bank a háttérben beszélget egy kártalanítás folyamán. Bárki, aki kereskedőként akar tranzakciót indítani, annak kell rendelkeznie egy kereskedelmi szerződéssel, ami kitér arra is, hogy bármilyen vitás helyzet van, azt a tranzakciót visszavonhatják, magyarul nem érkezik meg a pénz a kereskedő számlájára.

Hogyan értékelhető ez az elmúlt fél év: a koronavírus rásegített az online vásárlásra való hajlandóságra?

Digitalizációban 3-4 évet lökött előre minket a járvány. Az előző évhez képest 35 százalékot nőtt a teljes internetes kereskedelmi szektor hat hónap alatt, már 3,3 millió ember rendel valamit a neten, ami körülbelül a magyar fizetőképes lakosság felét jelenti. Külön örömünkre szolgál, hogy a kereskedők és kártyabirtokosok is előnyben részesítették a digitális fizetéseket. Egyrészt ez nagyon jó, mert gyorsabb és biztonságos pénzmozgást tesz lehetővé, másrészt magával hozta, hogy az emberek elvárják, hogy a kereskedők is a fizetések terén is olyan szolgáltatást nyújtsanak, amit nem kapnak máshol. A Revolut például jó példa arra, hogyan lehet egy jó ügyfél-élménnyel felhasználókat szerezni és megtartani. A kereskedelmi szektorban is ez megy most végig. Fontossá vált, hogy a teljes vásárlási folyamat kényelmesebb legyen, nagyon éles verseny kezd kialakulni. És ennek az ügyfelek lesznek a nagy nyertesei, mert a bankokat is elviszi egy innovációs irányba.

Fotó: Mastercard

Rengeteg most ilyen téren egyébként a fejlesztés a bankok irányából, gondolok itt például a mobilbankos appok transzformációjára. Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy már biometrikus azonosítjuk magunkat? És digitális asszisztensek segítségével már hitel is igényelhető akár a karosszékből. Az egész iparágat előre lökte a vírus.

Ha már a jövőbe tekintünk: milyen trendekre lehet még számítani?

Elmondható, hogy egyre inkább a mobilunkhoz kötődik minden, és ezek az eszközök még mélyebben lesz integrálva a napjainkba. Egyes gyártóknál a telefon már autókulcsként is működik. A fizetési folyamatokban is tetten érhető ez, például az egygombos fizetési megoldásnál. Az egyik végpont a banki mobilapp, amire még nagyon sok plusz szolgáltatás fog ráépülni, például külső programok, kedvezmények. A másik az okosasszisztensek és a virtuális ügyfélkiszolgáltás térnyerése lesz, amivel egy biztosítás online felületen való megkötése, vagy egy hitelfelvétel elbírálása is felgyorsulhat.

Kiemelt kép: Mastercard


Source: 24 teszt