Koronavírus: forróbb a helyzet, mint két hete
Csúcsra ért az üdülési szezon, az újkoronavírus-járvány egyes országokban tapasztalható felfutása miatt Magyarország beutazási szigorításokat vezetett be (a részleteket itt találja). Mit jelent ez ránk nézve a második hullámot illetően? Emellett joggal és gyakran felmerülő kérdés, hogy tavasszal ugyan mindenki tökéletes kiképzést kapott a „szárazföldi védekezéssel” kapcsolatban, de vajon mi a helyzet a vízben történő fertőzéssel? És ha mindez nem lenne elég, múlt héten a WHO „elismerte”: az új koronavírus a levegőben is terjed.
Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagját arra kértük, segítsen megérteni a hírek hátterét, eligazodni vízen, levegőben és az országhatárok mentén a földön is.
Ne akarjunk külföldön nyaralni
Július elején írtunk róla, hogy a vírus nem tűnik el, az emberek mozgásával folyamatosan alakulnak ki a kisebb-nagyobb gócpontok Európában is. Jelenleg, a „gócpontos küzdelem” szakaszában a feladat ezek helyben tartása, ha ugyanis az elszigetelt esetek láncolattá állnak össze, akár régiós szinten is kialakulhat a járvány sokat emlegetett második hulláma.
Mindez alapjaiban nem változott, itthon egyelőre nincs mitől tartani, de a helyzet forróbb lett. Minél nagyobbak a gócpontok és minél közelebb vannak hozzánk, logikusan úgy nő az esély a vírus többszörös behurcolására
– mondta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
A nyár komplex mozgásmintázatokat indított be, a rengeteg turista miatt számíthattunk a horvátországi esetszámok növekedésére, illetve felfutásra minden olyan országban, ahol a bármilyen okból is hibás vagy elégtelen volt a járványkezelés. A lényeg viszont, hogy a mindennapi védekezés gyakorlatában a magyar lakosság számára egyelőre nincs változás, ellenben talán még nagyobb fegyelemre van szükség: ne most akarjunk mindenáron külföldön nyaralni.
Fel tudunk készülni
A kormány által bevezetett szigorításokat Kemenesi Gábor virológusként nem kívánja kommentálni. Jelen helyzetben minden a járványügyi hatóságok kezében fut össze, az operatív törzs a legkevésbé sincs irigylésre méltó helyzetben, rendkívül nehéz döntéseket kell meghoznia.
A közeli jövő meglehetősen homályos, ám ha mindenki odafigyel az őt érintő óvintézkedések betartására, nem törvényszerű a baj. A szakember nagyobb léptékben gondolkodva sem annyira pesszimista, mint ahogy mi laikusként rettegünk a második hullámtól. Ősztől számtalan ismert körülmény – az emberek többet tartózkodnak zárt térben „összezárva”, megszűnik a napfény erős szárító és roncsoló hatása – és legalább ennyi, ma még ismeretlen tényező miatt a pálya újra a vírusnak lejt.
Erre készülni kell, de pont azért vagyok optimista, mert a meglévő tudás és tapasztalatok alapján lehet rá készülni: a legtöbb országban már elenyésző az esély olyan helyzetre, ami Olaszországot jellemezte tavasszal, hogy a hatóságok csak futnak a járvány után
– mondta Kemenesi.
Koronavírus a vízben
Gyakran előkerül a SARS-CoV-2 vízben való terjedése, hiszen nyáridőn sokakat érint, illetve aggodalomra ad alapot például, hogy a vírus jelenlétét ma már közismert módon ki lehet mutatni a szennyvízből is. Kezdjük utóbbival. Az úgynevezett PCR-tesztekkel valóban tetten érhető a vírus örökítőanyaga a szennyvízben, sőt ha a forráshoz közelítünk, a székletben is, ám ennek elenyésző hányada (nagyságrendileg egy a százezerhez) már nem fertőzőképes kórokozó. A szennyvíz ráadásul a rengeteg kemikáliával együtt nem biztos, hogy a legjobb közeg a koronavírusnak.
De mi a helyzet a strandokon, amikor tegyük fel, fertőzött fürdőzőtársunk egy rosszul sikerült „merülés” után krákogva, fulladozva akaratlanul is jó adag nyálat és orrváladékot juttat mellénk? Az egyetlen korrekt válasz:
Nincs erre vonatkozó, megalapozott tudományos eredmény, ezért nem tudjuk, hogy az új koronavírus miként terjed a vízben, hogyan befolyásolja fertőzőképességét ez a közeg.
Megfelelő, célzott kutatások híján csak annyit mondhatunk, hogy a medencék klórral kezelt vize feltehetően hátrányosan hat a vírusra, tavaknál, folyóknál, tengernél pedig a felhígulás nagyon fontos tényező. A fertőzés átadásához egyénileg változó mértékű, de mindenképp nagyon sok vírus kell, úgynevezett fertőzőképes mennyiség. Ha ez mondjuk megvan a vízben landoló nyálban, még mindig többesélyes, mennyi jut el belőle a másik emberhez. Ha ez jelentős lenne a járványban, már látnánk ilyen fertőzéseket.
Amire viszont strandokon is nagyon kell figyelni, az a távolságtartás, a fertőtlenítés és esetenként a maszk viselése: kerüljük a tumultust a lángososnál, fröccsért sorba állva, és ne egymás nyakába feküdjünk a parton.
Megerősített tény
Végül néhány szó a WHO bejelentéséről, amelyben „elismeri” a vírus levegőben való terjedését – számunkra ebben nincsen semmi különös. Annyi történt, hogy immár az Egészségügyi Világszervezet tudományosan bizonyítottnak látja: a SARS-CoV-2 aerosolrészecskékre tapadva is képes terjedni a levegőben.
Az óvintézkedések a kezdetektől ezzel számoltak, most a WHO ténylegesen leírta, hogy nemcsak a hagyományos értelemben vett cseppfertőzéssel, hanem a szájból, orrból a levegőbe jutó aerosolrészecskékkel is átadható a vírus
– nyomatékosította a szakember.
Mindenképpen kell hozzá a nedvesség, anélkül a kórokozó nagyon hamar „kiszárad”, elveszíti fertőzőképességét. Elképzelhetjük úgy, mint az űrutazást. A Föld optimális környezetét elhagyva űrhajó vagy speciális védőruha nélkül az embert azonnal megöli a mostoha környezet – így van vele a vírus is, csakhogy az élőlényből élőlénybe utazik, és apró vízcseppek jelentik számára a védelmet.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
Source: 24 teszt
