Középkori templomokon megszokott részlet került a hatvanas évek egyik budai irodaházára
Díszes vízköpőket jó eséllyel már mindenki látott: az ókori birodalmak, így az etruszkok, az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök épületein is feltűntek már állatokat formázó, a tetőkre kerülő esővizet az épületek falától minél messzebbre irányító, üreges szobrok, leggyakrabban azonban középkori templomokon tűntek fel.
Az európai templomok fura részleteit nézve képtelenek lennénk eldönteni, hogy sírjunk vagy nevessünk
A szerzeteseket, ördögalakot, egzotikus, vagy épp jól ismert állatokat mintázó alakok szép lassan aztán kikoptak az építészet fősodrából, noha a historizmus jegyeit magukon viselő épületeken – így az amerikai felhőkarcolók ezrein, vagy épp funkció nélkül az épp most megújuló Párisi udvar homlokzati tornyain – még a XX. században is feltűntek.
Alkalmazásukra Magyarországon is találunk példákat, azt azonban jó eséllyel kevesen gondolnák, hogy
egy, a hatvanas évek hajnalán megálmodott irodaház falán is helyet kaptak.
Pedig így történt: a Magyar Autóklub a nyüzsgő Margit körúttól néhány lépésnyire, a Rómer Flóris utca aljában álló egykori székházán egyenesen kettővel is találkozhatunk. Ismeretlen Budapest sorozatunk mai epizódjában velük ismerkedünk meg.
Az 1963-1964-ben a washingtoni Magyar Nagykövetséget is tervező Mányoki László és az Almássy téri Szabadidőközpont megszületésében részt vett Jakab Zoltán (KÖZTI) tervei szerint megvalósult, három épületből álló irodaházegyüttes A jelű épületének oldalhomlokzatán lévő szörnyek Kiss Kovács Gyula (1922-1984) szobrászművész munkái:
Az alkotó
A Sidló Ferenc és Pátzay Pál növendékeként szobrásszá érett Kiss Kovács Gyula kétszer is kapott Munkácsy-díjat (1965, 1971), 1977-ben pedig az érdemes művész címet is megítélték neki. A szocializmus sokat foglalkoztatott művészeként az éremművészet, a kisplasztika, de a monumentális köztéri szobrászat terén is alkotott, változatos technikákat használva. Legismertebb munkái a pákozdi csata emlékműve (1951), a Madách Színház épületdíszítő szobrainak egy része (1961), valamint az egri Gárdonyi Géza Színház díszei (1963).
A hatvanas évek hangulatát műmárvánnyal és szürkemárvánnyal burkolt belső terével tökéletesen hozó, egykor világító fehér épületek négy évvel ezelőtti eladása és felújítása óta a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. központjának adnak otthont, a Magyar Autóklub pedig egy, az autó, illetve az autóklub szóra utaló, A betűt idéző toronyba költözött.
A vízköpők pedig felújítás nélkül ugyan, de szerencsére maradtak a helyükön, továbbra is érdekes színfoltot jelentve a Rózsadomb aljában.
A Magyarország, 1979. március 4-i számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
Source: 24 teszt
