Krízis az uniós határnál – kijátszotta a migrációs kártyát Marokkó

A katonaságot is bevetette Spanyolország Ceutában, miután a hét elején két nap alatt több mint 8000 illegális bevándorló érkezett az ország észak-afrikai enklávéjába a szomszédos Marokkóból. Sajtóhírek szerint a tömeg nagy része férfiakból áll, de nagyjából 1500-ra tehető a kiskorúak – köztük az egészen kicsi gyerekek – száma is.

Az események eddig nem látott migrációs krízist idéztek elő Spanyolországban, az ország szocialista miniszterelnöke, Pedro Sánchez elhalasztotta párizsi diplomáciai útját, hogy Ceutába és a térségben található másik spanyol városba, Melillába utazzon, ahova szintén elkezdtek csoportokban átszökni a menekültek. A spanyol belügyminisztérium azóta közleményt adott ki, amelyben jelezték, hogy megkezdték az emberek visszaküldését Marokkóba, a kiutasítási eljárás részleteibe azonban nem avatták be a sajtót. A belügyminiszter, Fernando GrandeMarlaska azt is tudatta, Spanyolország kétszáz rendőrt és kétszáz katonát vezényelt a térségbe, hogy segítsék a helyi hatóságok munkáját a kitoloncolásokban.

Melilla és Ceuta speciális helyzetben van: olyan városok, amelyek uniós területként az afrikai kontinensen fekszenek, ezért hosszú évek óta kiemelt célpontnak számítanak az Európába igyekvő illegális bevándorlók számára. A múlt hónapban száznál is többen érkeztek a Ceutában lévő Tarajal befogadó pontjára, akkor szinte mindenkit visszaküldtek, csak azok a fiatalok maradhattak spanyol területen, akikről hivatalos adatok alapján meg tudták állapítani, hogy kiskorúak. A mostani embertömeg ugyanakkor felkészületlenül érte a spanyol határrendészeket, akik nem is tudták kezelni a helyzetet. Az Európai Unió részéről a tanács elnöke, Charles Michel biztosította a támogatásáról Sánchez kormányfőt, kiemelve, hogy Spanyolország határai a Európai Unió határai is egyben, így mindent meg fognak tenni azért, hogy megvédjék azokat. Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson szintén arról beszélt,

hogy a ceutai események aggodalomra adnak okot, látva a szinte kezelhetetlenül nagy tömeget, köztük a több száz gyereket.

Kapcsolódó
Még mindig rengetegen veszélyeztetik az életüket azért, hogy Európába meneküljenek

Egy civil szervezet számolt be a menekültek és a tragédiák számáról.

Az El País arról ír, hogy vasárnap este kezdett el terjedni a pletyka Marokkóban, miszerint a helyi hatóságok lazábbra veszik a határok ellenőrzését, ezért hétfőn hajnalban tömegek indultak meg a tengerpart felé, hogy Spanyolországba szökjenek. A hírügynökségek szerint Melillánál a spanyol határőrök könnygázt is bevetettek, hogy visszatartsák a kerítések felé közelítő csoportokat, spanyol források ugyanakkor arról számoltak be, hogy a marokkói határőrök szokatlanul passzívak voltak. A migránsok Melillában főként a határkerítéseken másztak át, Ceutába viszont – kihasználva a marokkóiak félrenézését – úszva vagy csónakokban tették meg az utat. A világsajtóban azóta számtalan felvétel jelent meg arról, ahogy néhány fuldoklót a spanyol csendőrség emberei kimentenek a vízből, ám legalább egy emberről tudni, aki életét vesztette.

Fadel Senna / AFP

A történtek fényében minden szem Marokkóra szegeződik, és adódik a kérdés, miért asszisztált az észak-afrikai ország a migrációs krízis kialakulásához, amiből akár a jelenleginél is sokkal komolyabb problémák fakadhattak volna. Marokkó azonban a hét eleje óta többnyire hallgat, mindössze egy homályos nyilatkozatot tett közzé az ország spanyolországi nagykövete, Karima Benyaich, mondván,

egyes tettek következményekkel járnak, és ezt el kell fogadni.

A nagykövetet azóta Marokkó visszahívta, amihez annak is köze lehet, hogy a spanyol külügyminiszter kijelentette, undorodik a Ceutában történtektől.

A két ország között a feszültség nem a migráció miatt robbant ki, egy régebbi és sokkal véresebb történetre vezethető vissza. Spanyolország ugyanis nemrégiben engedélyezte, hogy az ország területére belépjen és orvosi kezelésben részesüljön a koronavírussal küzdő, 73 éves Brahim Gali, ami komoly indulatot váltott ki Rabatban. Gali hosszú éveken át a Nyugat-Szahara területén működő gerilla hadosztály, a Polisario Front kötelékébe tartozott, mely évtizedek óta kilátástalan függetlenségi háborút folytat Marokkóval szemben. A terület Spanyol-Szahara néven sokáig spanyol gyarmat volt, egészen az 1973-as madridi szerződés aláírásáig, amikor a spanyolok kivonták a csapataikat, és lemondtak a térségről.

A területet Marokkó és Mauritánia egymás között osztotta volna fel, a nyugat-szaharaiak ellenben fegyvert fogtak, hogy kivívják a függetlenségüket. Mauritánia időközben békét kötött a lázadókkal, a Marokkóval szembeni fegyveres konfliktus ellenben egészen az 1991-es, ENSZ által szorgalmazott fegyverszünet aláírásáig fennállt.

Akkor az ENSZ arra kötelezte Marokkót, hogy egy éven belül írjon ki függetlenségi referendumot a terület sorsáról, de ez a mai napig nem történt meg.

Az elmúlt harminc év jórészt békében telt, csak néha akadt példa egy-egy fegyveres incidensre. Pár hónappal ezelőtt a leköszönő amerikai elnök, Donald Trump kavarta fel az állóvizet, miután elismerte a marokkói területi igények jogosságát a térségben, ez pedig Rabatot is felbátorította. Ennek fényében olaj volt a tűzre, hogy Spanyolország fogadta az egykori gerillavezért, a kormány meg is üzente a spanyoloknak, hogy ennek még lesznek következményei. Arancha González spanyol külügyminiszter erre utalva a hét elején azt mondta, nem számított arra, hogy Marokkó a menekültekkel akar nyomást gyakorolni az országára.

Kijátszották a migrációs kártyát, hogy zsarolják vele a spanyol államot és a kormányt,

foglalta össze röviden Blanca Garcés barcelonai külpolitikai szakértő, aki szerint nem valószínű, hogy a spanyolok engednek Marokkónak, tekintve, hogy több száz szemtanú állítja, a marokkói határőrök meg sem próbálták feltartóztatni a migránsokat, amivel az afrikai ország csak azt érte el, hogy még ellenségesebb lett a viszony Madrid és Rabat között.

Fadel Senna / AFP Migránsok a marokkói részen Fnideq és Ceuta között május 19-én.

A Ceutában történtek riadalmat keltettek a spanyol kormányban, bár egyelőre semmi nem vetíti előre, hogy megroppanna a koalíció a szocialisták és a velük együtt kormányzó radikális baloldali Podemos között. Sánchez miniszterelnök kedden kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy megvédjék Spanyolország területi integritását, ezért széleskörű összefogásra buzdított, külön szólva VI. Fülöp királyhoz és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Néppárt vezetőjéhez, Pablo Casadóhoz is.

A miniszterelnök elmondta, hogy a terveknek megfelelően azonnal elkezdték visszaküldeni a migránsokat Marokkóba, már kedden ezreket toloncoltak ki spanyol területről. Bár a belügyminisztérium nem közölt részleteket, az Efe hírügynökség és az El País is arról ír,

hogy a kiutasítások nem a hivatalos ügymenet szerint zajlanak, nagyobb csoportokban szállítják el az illegális bevándorlókat az enklávé területéről.

Erre rímel a ceutai ügyvédi szervezet közleménye is, miszerint a jogászokat csak kedden értesítették, miközben a kitoloncolások már hétfőn megkezdődtek, így ezekben az esetekben szó sem lehetett olyan hivatalos eljárásokról, amelyekkel az ilyen procedúrák járnak. A belügyminisztérium azt azonban közölte, hogy a kiskorúakat nem küldik vissza, mivel a spanyol törvények egyértelműen tiltják az ő kitoloncolásukat. A belügyminiszter azt mondta, elképzelhető, hogy a kitoloncoltak között voltak gyerekek is, nem zárkóznak el az ő visszaküldésüktől sem, de ezt kizárólag azokban az esetekben teszik meg, ha ők maguk akarnak visszamenni Marokkóba.

Spanyolország a kezdeti sokk és tétlenség után még időben reagált a hét elején történtekre, és úgy tűnik, sikerül jobbára erőből felülkerekednie a hirtelen jött migrációs válságon. A diplomáciai kapcsolat viszont nem javult a két ország között, lépéskényszerben pedig inkább a spanyolok vannak, mert az alig 19 négyzetkilométer területű Ceuta hamar összeomlik majd, ha rendszeresen ezrével engedik át oda a menekülteket a marokkói hatóságok.

A Marokkóból és a Szahara vidékéről érkező menekültek az elmúlt években kevés sikerrel vághattak neki egy ceutai útnak, köszönhetően annak, hogy éppen a marokkói rendőrség keményített be a közelmúltban, és kezdte el szigorúbban ellenőrizni az uniós területre való belépést. Ezért sokan más útvonalakat kezdtek keresni, így többen már inkább a Kanári-szigeteken keresztül próbálnak Spanyolországba jutni. Az ő számuk a Frontex jelentése szerint az elmúlt években hullámzó volt, ugyanakkor meg sem közelítette az európai migrációsválság kirobbanásakor rögzített 2015-ös és 2016-os adatokat.

The post Krízis az uniós határnál – kijátszotta a migrációs kártyát Marokkó first appeared on 24.hu.


Source: 24 teszt