Már a járvány előtt hatalmasat fékezett a budapesti lakáspiac
Bár az adóhatóság adatai még nem teljes körűek, az előzetes adatok alapján országosan mintegy mintegy 28%-kal esett vissza 2019-ben az ingatlanforgalom.
„A legnagyobb mértékben Budapest forgalma csökkent, aminek oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz, ami befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról. A kisebb városok és megyeszékhelyek tranzakciószámai ennél valamivel kevésbé estek vissza, míg a községek esetében – ahol az ugyancsak tavaly nyár óta elérhető falusi CSOK támogatás adott lendületet a frekventáltabb települések lakáspiacának – összességében minimális a csökkenés” – fejtette ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Tavaly minden megyében csökkent az adásvételek száma. A legnagyobb, 33%-os forgalomcsökkenés Hajdú-Bihar megyében mérhető, illetve 25%-ot meghaladó a visszaesés még Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A megyeszékhelyek közül is mindegyikben visszaesett az adásvételek száma tavaly, a legnagyobb mértékben, 40%-ot meghaladóan Debrecenben. A másik véglet Zalaegerszeg, ahol alig 8%-os csökkenést mutatnak a számok.
Budapest egészében 39%-kal, az előzetes adatok alapján, várhatóan 25-28 ezer közé csökkent tavaly a tranzakciók száma.
A visszaesés minden kerületre érvényes. A legkisebb mértékű, -22%-os a X. kerületi forgalomváltozás volt. Ennek oka Valkó Dávid szerint az lehet, hogy itt tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést, s ezek adatai be is kerültek az adatbázisba. Hasonló összefüggés jellemzi a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületeket is. A legnagyobb, 50%-ot elérő mértékben három városperemi kerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. forgalma esett vissza.
Az árak ugyanakkor mindenütt tovább emelkedtek.
Az OTP Értéktérképe alapján 20% feletti volt az árnövekedés Veszprém (hajszállal 29% alatt), Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Nógrád megyékben. A legkisebb mértékben, alig 6%-kal Somogy megyében ment fel az átlagár. Nagyvárosaink közül Szolnok drágult legjobban (30%), de Veszprém és Salgótarján is 28% felett állnak. Visszaesés sehol nem látható.
Budapesten tavaly is elsősorban az olcsóbb, illetve a külsőbb kerületek (pl. XVI., XV., X., XIX., XXII., XX. vagy XVII.) drágultak legjobban. Új jelenségként hátrébb kerültek az ár növekedési listán a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek (V., VI., VII. és VIII.). Az V. kerület 13,4%-kal egyenesen sereghajtó lett 2019-ben, az átlagos négyzetméterár szerinti sorrendben szintén dobogón, vagy annak közelében álló budai I., II. és XII. kerület mögött.
Az V. kerület ezzel együtt még mindig messze vezeti a budapesti árrangsort 979 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára nem éri el a 800 ezer Ft/m2-t. A 700 ezres szint fölé még a II., a VI., a XII., a XI. és a VII. kerület jutott. A másik végletet, 450 ezres átlag alatt a XXIII., a XX. és a XXI. kerület adja.
A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 364 ezer Ft/m2 átlagárral, s még Pest, Hajdú-Bihar és Vas megye van 300 ezer Ft/m2 felett. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, éppen átlépve a százezres árszintet. „A megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződött. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már 409 ezer Ft/m2-es átlagárral Debrecen, amely egyedüliként szerepel a 400 ezres szint felett. Sőt, Győrt a hajdú-bihari megyeszékhely mellett Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte” – mutatott rá Valkó Dávid.
Az országos átlagár tavaly 399 ezer Ft/m2 volt, a budapesti 628 ezer Ft/m2-re nőtt,főváros nélkül számított vidéki átlag pedig 271 ezer Ft/m2.
A 2013-as mélyponthoz képest Budapesten 170 százalékos volt a drágulás, ám ennél nagyobbat ugrottak az árak Tatabányán, hat év alatt 180%-ot.
Kép: Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Source: 24 teszt