Már Mátyás király is ilyen fák alatt hűsölt

A nagylevelű hárs lett idén az év fája Magyarországon. Az Országos Erdészeti Egyesület által kezdeményezett online szavazáson bárki leadhatta voksát kedvenc fafajára, a beérkező 2192 szavazatból 1419-et a nagylevelű hárs kapott.

Az első díszfák

„Ez a fafaj igen magas életkort ér meg, hazánkban többszáz éves famatuzsálemek is ismertek” – idézi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közleménye Sütöriné dr. Diószegi Magdolnát, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársát.

A megtisztelő cím birtokosa régóta kedvenc díszfáink egyike. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket.

A hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban is lehet feljegyzéseket találni, hazánkban a hársakat ültették elsőként kifejezetten díszfaként Mátyás király korában.

A kolostorokon kívül templomkertekben, de udvarházakban, kastélyparkokban is előszeretettel telepítettek hársakat, illetve utak menti fásítás céljaira is. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.

Előfordulását tekintve a nagylevelű hárs hazája Közép- és Dél-Európa, Kis-Ázsia és a Kaukázus. Magyarországon főleg a középhegységi erdőkben és a Dél-Dunántúlon honos, leginkább a bükkösök és gyertyános tölgyesek övében alkot előerdőt. Az északi lejtőkön és szurdokerdőkben magas kőrissel, hegyi juharral él együtt, hárs-kőrises, gyertyános tölgyesekben fordul elő. Gyors növekedésű, közepes vízigényű faj, üde, mélyrétegű, humuszos talajban érzi jól magát, árnyékos fekvésben is jól fejlődik.

Kiváló méhlegelő

A többnyire 20-25 méter, de kedvező termőhelyen akár 30-40 méter magasságot is elérő fa lombkoronája kezdetben szabályosan kúpos vagy tojásdad, idős korában azonban terebélyessé válik. Zöldesbarnán vagy vörösbarnán fénylő fiatal hajtásai szőrösek. Széles, élénkzöld levelei szórt állásúak, csúcsuk röviden kihegyezett, a levél széle szabályosan és élesen fűrészes, a fogak kihegyezettek.

Törzse hengeres, kérge fiatalon sima, zöldesszürkés színű, később sötétszürkés és hosszirányban mélyen repedezetté válik. Fénylőn zöldes vagy vörösesbarna vesszőit közelebbről szemügyre véve 5-6 mm-es, fénylő liláspiros rügyek láthatók.

A nagylevelű hárs finoman illatos virágai sárgásfehérek, a nyár elején, már június első felében nyílnak, az elsőként virágzó hazai hársunk. A virágok többnyire 3 tagú, néha 2-7 tagú csüngő álernyőket alkotnak, a porzószálak hosszabbak, mint a szirmok. A fafaj kiváló méhlegelő: a hársméz intenzív illatú, gazdag flavonoidokban, emiatt kiválóan alkalmas a felső légúti betegségek, alvászavar enyhítésére, illetve görcsoldó hatása is van.

Érdekesség: a középkor szent fája volt a hárs, puha fája miatt nagyszerűen lehet faragni is, így például templomi szobrok készítéshez is felhasználták.

The post Már Mátyás király is ilyen fák alatt hűsölt first appeared on 24.hu.

Source: 24 teszt