Még mindig van 114 ezer fiatal, aki se nem tanul, se nem dolgozik
Nézzünk utána?
Olvasónk figyelt fel szeptemberben az Ifjúsági Garancia programot hirdető óriásplakátokra. Szerette volna tudni, egy ilyen központi akció segíthet-e abban, hogy a fiatalok könnyebben találjanak munkát, és képesek is legyenek megtartani az állásukat. Kérte, nézzünk utána, vajon megérte-e óriásplakátokra, a programra költeni. Ha önt is feszíti egy hasonló kérdés, írja meg nekünk: info@24.hu
Egymást érik a sikerjelentések az Ifjúsági Garancia programról, amellyel a 25 év alatti fiatalok munkába állását segítik. Legutóbb a javuló foglalkoztatási statisztika kapcsán közölte a nemzetgazdasági tárca, hogy már több mint 80 ezer fiatal kapott segítséget ahhoz, hogy elhelyezkedjen. A részleteket firtató kérdéseinkre azonban négy hónap elteltével válaszolt csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Pedig a hivatalos bejelentések szerint nagyon sikeres a program. A probléma Európa-szerte égető, ráadásul 190 milliárd forintnyi uniós támogatást lehet felhasználni a kezelésére.
Nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a „Látóhatáron belül a teljes foglalkoztatottság Magyarországon” című közleményben is megemlítette a programot, mint amely hozzájárult ahhoz, hogy nőjön a munkából élők száma. Január közepén Kósa Ádám fideszes EP-képviselő „Példát mutatunk Európának: Magyarországon harmadára csökkent az ifjúsági munkanélküliség” címmel kiadott anyagában írt róla:
az Európai Parlament elismerte, Magyarország azon kevés országok közé tartozik Ausztria, Csehország, Hollandia, Málta és Németország mellett, ahol 11 százalék alatt van az ifjúsági munkanélküliség. Hazánkban a válság óta a harmadára csökkent a 25 év alattiak munkanélkülisége, míg az EU egésze ennél kisebb mértékben tudta mérsékelni a problémát. Magyarországon 2012-re a munkanélküli fiatalok aránya meghaladta a 28 százalékot, ami 5 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál. 2017-re a hatékony hazai programoknak és az EU-s források eredményes felhasználásának köszönhetően ezt a számot sikerült 10,5 százalékra csökkenteni Magyarországon. Eközben ugyanez az uniós mutató csak 16,4 százalékra csökkent.
Az Ifjúsági Garancia program 2015 januárjában indult a konvergenciarégiókban (ezek azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-s átlag 75 százalékánál. ), és 2015. szeptemberében a Közép-magyarországi régióban. Azaz több mint három éve fut.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A projektgazda, a minisztérium válaszaiból az derült ki, hogy képzéshez, foglalkoztatáshoz, illetve vállalkozóvá váláshoz nyújt segítséget, amivel az álláskeresők könnyebben léphetnek ki a munkaerőpiacra.
A munkanélküliek ötöde fiatal
A KSH adatai alapján valóban javult a helyzet. A fiatalok foglalkoztatása a program három éve alatt 23,5 százalékról 29 százalékra emelkedett. A fiatalok munkanélküliségi rátája pedig 2014-ben 20,4 százalékos volt, tavaly év végére ennek felére, 10,2 százalékra csökkent. Ezzel együtt a KSH megjegyezte: az éves 1,4 százalékos csökkenés ellenére a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. Megnéztük, 2014 végén ugyanez volt a helyzet.
Az NGM adatai szerint 2017 végéig (azaz három év alatt) mintegy 78,5 ezer 25 év alatti fiatalt vontak be a programokba,2017-ben havi átlagban körülbelül 44 ezer 25 év alatti álláskeresőként regisztrált fiatal volt országszerte – tették hozzá. De hangsúlyozták hogy az éves adatot nem lehet összevetni a három éve futó programban résztvevők létszámával.
Megnéztük, hogyan változott a 25 év alatti munkanélküliek száma a program ideje alatt. A KSH 2014 végén 334,6 ezer gazdaságilag aktív 25 év alattiból 61,2 ezer munkanélkülit regisztrált. 2017 harmadik negyedévére 9 ezerrel nőtt a gazdaságilag aktív fiatalok száma (a 15-19 éves korosztályban volt csak növekedés), vagyis 343,6 ezren lettek. De még mindig 38,9 ezer munkanélküli volt. Vagyis a programba bevont 78,5 ezer támogatott révén csak 22,3 ezer fővel sikerült lefaragni a fiatal munkanélküliek számát.
Fotó: Balázs Attila / MTI
A fiatalok támogatására a programban összesen több mint 48,5 milliárd forintot költöttek
– tudtuk meg az NGM-től. Kósa közleménye szerint a kormány a 2014-20 közötti időszakban összesen mintegy 190 milliárd forintot fog felhasználni uniós forrásokból arra, hogy segítse a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését. Vagyis eddig a keret negyedét sikerült elkölteni, és a hátralévő négy évben még majdnem háromszor ennyit kellene.
Már minden 25 év alatti álláskereső jelentkezhet
2016-ban Illés Boglárka helyettes államtitkár azt mondta, a kormány 2018. január 1-jétől azt akarja elérni, hogy ezek a lehetőségek az újonnan regisztrált fiatal álláskeresőket, regisztrációjukat követően azonnal megillessék.
Rákérdeztünk, ez megvalósult-e. Az NGM válasza szerint az induláskor még inkább a jobban segítségre szoruló, tartósabban a munkaerőpiacon kívül rekedt fiatalokra fókuszáltak, kiemelten kezelték a legalább 6 hónapja álláskeresőket. Azóta viszont már a munkanélkülivé válás kezdetétől nyitva áll a program minden 25 év alatti fiatal számára.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
És mi lett azokkal, akiknél lejárt a támogatás?
A program sikerességét, eredményességét jól mutatja a minisztérium szerint az is, hogy bevezetése óta a munkanélküli és a NEET (nem tanuló, nem dolgozó) 25 év alatti fiatalok aránya érdemben csökkent: a 2014. évi 13,6 százalékhoz (~160 ezer fő) képest 2017 II. negyedévre 10,9 százalékra (~114 ezer fő) mérséklődött.
Szóval ugyan 78,5 ezer fiatalt vontak be a programba a három év alatt, de ettől nem csökkent nagyjából ugyanennyivel a NEET-esek száma, hanem csak 46 ezerrel. 48,5 milliárd forintért. Ezek szerint átlagban bő 1 millió forintba került, hogy egy-egy fővel csökkenjen a se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattiak tábora.
Na de vajon mi lett velük, miután lejárt a program? Van-e a utánkövetés, és az mit mutat?
- Akik tanultak, azok kaptak-e állást?
- Akik kaptak állást, azok azóta is dolgoznak-e, vagy csak addig sikerült ez, ameddig tartott a program?
- Akik vállalkoztak, azoknak sikerült-e a talpon maradás?
Ezek fontos kérdések, mert a statisztikai átlagokon túl az utánkövetésből derülhetne ki igazán, hogy az egyes támogatott fiatalok számára mennyire volt hatékony a segítség. Enélkül ugyanis csak azt tudjuk, hogy az utóbbi három évben nőtt a fiatalok foglalkoztatása, és csökkent a munkanélküliségük. ű
De hogy mindez a tapasztalható jelentős és egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt következett-e be, vagy sem, és mennyi a majdnem 50 milliárdos program szerepe, az egyáltalán nem világos. És ne felejtsük el,
a program és a munkaerőhiány ellenére továbbra is van mintegy 114 ezer fiatal, aki se nem tanul, se nem dolgozik, csak lóg a levegőben.
Hogy volt-e utánkövetés azt nem tudtuk meg, mert ezeket a kérdéseinket figyelmen kívül hagyta a minisztérium.
Leginkább bérköltség-támogatásra ment el a pénz
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a programba bevontak közül hányan tanultak, hányan tudtak elhelyezkedni, kaptak foglalkoztatási támogatást, lettek vállalkozók, stb. Az NGM hangsúlyozta, mindenki személyre szabott segítséget kap, azaz vagy legalább képzésben vagy támogatott foglalkoztatásban, vagy mindkettőben részesül, emellett munkaerő-piaci szolgáltatásokkal (álláskeresési tanácsadás, mentorálás stb.) segítik őket. Adataik szerint a résztvevők közül 51,5 ezren részesültek bérjellegű támogatásban (közülük több mint 2000 fiatalnál támogatták a vállalkozóvá válást), és 27 ezren kerültek képzésbe. Több mint 1200 fiatalnál pedig lakhatási támogatással segítették, hogy az országon belül talált új munkahely közelébe költözhessenek.
A bérjellegű támogatásoknak két fő típusa:
- a bértámogatás (legfeljebb 8 hónap maximum 70 százalékban támogatott foglalkoztatás+4 hónap támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás) és
- a bérköltség-támogatások.
A bérköltség-támogatás módozatai:
- maximum 90 napos legfeljebb 100 százalékos támogatású, a tapasztalatszerzés érdekében, vagy
- legfeljebb 6 hónapos 100 százalékban támogatott foglalkoztatás +3 hónap támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás nem alacsony iskolai végzettségűeknek, illetve
- 10 hónapos 100 százalékban támogatott +5 hónap támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás alacsony iskolai végzettségűeknek.
Utóbbi két bérköltség-támogatásnál bérkorlát van: a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója. A munkáltató ennél magasabb bérrel is felveheti a fiatalt, de a támogatás csak a minimálbér másfélszereséig járhat. Bérköltség-támogatást 45,6 ezer, bértámogatást mintegy 9 ezer alkalommal nyújtott a minisztérium. De hogy a bérköltség-támogatáson belül mennyi volt a maximum 90 napos, és mennyi mondjuk a 15 hónapos, azt nem részletezték.
Kiemelt képünk: Kovács Tamás / MTI
Source: 24 teszt
