Mélyül a gazdasági válság Iránban

Tovább mélyül a válság az olajexportot sújtó szankciók alatt görnyedező iráni gazdaságban, és a devizatartalékok értéke 73 milliárd dollárra csökkenhet március végére a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) becslése szerint – számol be az MTI.

A washingtoni székhelyű, globális pénzügyi szolgáltatói szövetség elemzői a héten közzétett jelentésükben arra figyelmeztettek, hogy a március 20-án befejeződő folyó pénzügyi évben 7,2 százalékkal csökkenhet Irán hazai összterméke (GDP), jóval meghaladva a 2018/19-es pénzügyi évben mért 4,6 százalékos visszaesést. Irán kőolaj és kondenzátum exportja a 2018 májusában mért csúcsszintről, napi 2,8 millió hordóról 400 ezer hordóra csökkent a tavalyi év végére az iráni olajiparra 2018 novemberében kivetett, majd hat hónap múlva tovább szigorított amerikai büntetőintézkedések következtében.
Az IIF álláspontja szerint két év súlyos recessziója után középtávon nyomott marad a növekedés, a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölé emelkedhet, a devizatartalékok összege pedig 20 milliárd dollárra süllyedhet 2023 márciusára, ha az Egyesült Államok fenntartja a szankciókat.

Ha a washingtoni kormányzat feloldja a szankciókat, az iráni gazdaság éves növekedési üteme meghaladhatja a 6 százalékot, a tartalékok 143 milliárd dollárra emelkedhetnek, a nominális GDP pedig megduplázódhat, elérheti a 639 milliárd dollárt 2024 márciusára.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Iránban 31 százalékos lesz az infláció idén. A szénhidrogén-bevételek mintegy 70 százalékos visszaesése mellett Irán költségvetési hiánya a GDP 2 százalékára rúghat a 2020-21-es pénzügyi évben, dacára annak, hogy emelték az adókat és csökkentették az üzemanyagok és az elektromos áram szubvencióját.

Source: 24 teszt