Miért kellett meghalnia George Floydnak? – kérdezik az amerikai gyerekek
Manhattan utcáit márciusban kiürítette a járvány, aztán az elmúlt napok fosztogatásai miatt már a kirakatokat is beszegezték. Minden második sarkon tucatnyi rendőr áll: nyolcezren teljesítenek szolgálatot amióta a tüntetések erőszakos összecsapásokba és fosztogatásokba torkolltak. Chinatown haldokló boltjai mögül előjön egy-egy tulajdonos, hogy filmezze az elvonuló tömeget. „Mondjátok ki a nevét!” – kiáltja egy első emeleti ablakból egy fiatal pár. „George Floyd!!!” – válaszolja a tömeg. „Mondjátok a nevét” – kiáltja egy nő a tömegben. „Breonna Taylor” – válaszolják a tiltakozók.
A 46 éves George Floyd május 25-i halála óta minden nap kimennek tüntetni az amerikaiak, de a tiltakozásokat New Yorkban, Atlantában és Minneapolisban bolti fosztogatások, gyújtogatások és állandó rendőri összecsapások kísérték, melyek során legalább heten vesztették életüket. Az Egyesült Államokban ezekben a napokban sokkal több minden történik, mint amit a tévék képsorain látunk.
Floyd meggyilkolása azért is váltott ki ilyen horderejű tiltakozásokat, mert félreérthetetlenül dokumentál két olyan jelenséget, ami ellen a kisebbségi közösségek, elsősorban a feketék, évtizedek óta harcolnak. A minneapolisi férfira egy hamis húszdolláros gyanúja miatt hívták a rendőrséget. A videófelvételeken nem látszik, hogy ellenállt volna a letartóztatásnak, Derek Chauvin helyi rendőr mégis majdnem kilenc percig térdelt a nyakán, minek nyomán Floyd életét vesztette. Chauvint – akire már tizenhétszer tettek panaszt túlkapásai miatt – másnap letartóztatták és emberöléssel vádolják. A másik három rendőr kezdetben látszólag megúszta egy elbocsátással, ám azóta ellenük is vádat emeltek. Volt munkahelyük, a minneapolisi rendőrség alapjaiból újjászerveződik majd, nemcsak azért, mert a tüntetők felgyújtották az egyik épületet. A Floyd haláláért felelős intézményt felszámolják, és teljesen új struktúrákra akarják építeni – mert nem látnak más utat az újrakezdésre.
Fekete amerikaiakat, főként fiatal férfiakat, de nőket is, ölnek meg amerikai rendőrök nem azért, mert elkövettek valamit, hanem pusztán az identitásuk miatt
– írja Cedric Alexander, Rochester megye volt rendőrfőnöke a CNN-nek. Így folytatja: „A gyilkosságok nem balesetek, statisztikai furcsaságok vagy téves ítéletek eredményei, hanem az amerikai történelemé.” Alexander a strukturális rasszizmusról beszél – ami a rendőri brutalitással társulva az elmúlt évtizedekben aránytalanul sok halálos áldozatot okozott az afroamerikai közösségekben. Tavaly a Mapping Police Violence kutatócsoport szerint közel 1100 embert öltek meg rendőrök az Egyesült Államokban. Az áldozatok 24 százaléka afroamerikai volt, miközben az afroamerikaiak a lakosság 13 százalékát teszik ki.
A rasszizmus ellen tiltakozó tömegeket látva némely rendőr képtelen elrejteni örömét, miközben mások idegesen néznek farkasszemet a tüntetőkkel, mert igazságtalannak tartják, hogy főellenségként tekintenek rájuk. William Barr főügyész, Donald Trump elnök hű szövetségese, cáfolja hogy a bűnüldözés strukturálisan rasszista lenne. De a CBS tévéadónak adott interjújában elismerte, hogy az ország történelme során az intézmények kifejezetten rasszisták voltak.
A fehérek és afroameriakiak közötti választóvonal még az olyan színes és nyitott városban is még mindig tapintható, mint amilyen New York.
Ahányszor élelmiszert vagy gyógyszert rendeltem a járvány ideje alatt, kivétel nélkül minden alkalommal feketék teljesítettek futárszolgálatot. Nagy része a pénztárosoknak, akik hónapok óta a legveszélyeztetettebb munkát végzik, színesbőrűek. Amikor sürgősségi ellátásra mentem, az ott dolgozó egészségügyi személyzet kivétel nélkül fekete volt. Ezek után nem lepett meg, hogy sokkal többen haltak meg koronavírusos fertőzésben a színesbőrű közösségekben, hiszen kevesebben engedhették meg maguknak, hogy az egészségüket helyezzék első helyre. Míg minden 100 000 fehér amerikai közül 22.7-en vesztették életüket, a halálos áldozatok aránya két és félszer ekkora volt az afroamerikai közösségekben, derült ki az American Public Media felméréseiből. És miközben a járvány miatt megugrott munkanélküliségi mutatók biztatóbbá váltak az elmúlt hetekben, de ennek jótéteményei elsősorban a fehér népességre hatottak. A fekete közösségek tagjainak többsége egyelőre nem tudta visszaszerezni munkahelyét, ezt mutatják a munkaügyi hivatal legfrissebb adatai.
A biztonsági őrként dolgozó George Floyd egy volt a milliók közül, akik a járvány miatt veszítették el munkahelyüket.
Amikor a Floyd emlékére tartott megemlékezésen az évtizedek óta esélyegyenlőségért harcoló Al Sharpton polgárjogi aktivista azt mondta, „vegyétek le a térdeteket a nyakunkról”, nem csupán a rendőri túlkapásokra gondolt, hanem az élet minden területére, ahol a feketék nem indulnak egyenlő esélyekkel.
Azokat rendőröket, akik március közepén Louisville, Kentuckyban a 26 éves Breonna Taylorra lőttek rá többször egy éjszakai házkutatás során, még mindig nem vonták felelősségre. A Taylor halálát követő nyomozás március óta még nem emelt vádat a rendőrök ellen. A Mapping Police Violence adatai azt mutatják, hogy az elmúlt hét évben ahányszor rendőrök lőttek le valakit, az esetek 99 százalékában nem emeltek vádat ellenük.
Itt az idő, hogy elkezdjük a kellemetlen beszélgetéseket a rasszizmusról a családban, a barátokkal és a szomszédokkal
– írta Kamala Harris kaliforniai demokrata szenátor. A két hete tartó tiltakozások legfontosabb hozadéka eddig, hogy ezek a kellemetlen beszélgetések sok helyen el is kezdődtek.
Amint a tüntetők a Brooklyn Bridge-en át Manhattanbe, a Legfelsőbb Bíróság felé haladtak, egy anya próbált a rendőrsorfal mellett a tömeghez közel kerülni. Izgatottan tartotta a kameráját és kiáltotta a barátainak: „Ezek mind fehérek!” A hétvégi tiltakozók nagy része valóban a többségi társadalomból jön – a demonstrációk azt mutatják egyelőre, hogy a fehérek részt akarnak vállalni a probléma megoldásában.
Úgy tűnik, a Black Lives Matter mozgalomnak New Yorkban sikerült megértetni, hogy csak a többségi társadalom, a fehérek segítségével lehet visszaszorítani a rasszizmust. Egy friss ABC News/Ipsos felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett amerikaiak 74 százaléka George Floyd halálában alapvető faji alapú igazságtalanságot látnak. Amikor 2014-ben egy hasonló eset után végezte a felmérést az ABC tévéadó, a megkérdezettek még csak 43 százaléka értett egyet egy hasonló ügyben az állítással.
Nemcsak az utcán zajlanak az események, az egyetemek, a vállalatok is keresik a nyílt beszélgetéseket munkavállalóikkal. A számvetés mély sebeket tép majd fel, mint például az NFL-ben. Az amerikaifutball-liga nyilvánosan elnézést is kért, amiért korábban nem vette elég komolyan a játékosok rasszizmusról szóló panaszait. Ugyanakkor a 2016-ban a rendőri brutalitás ellen térdre borulva tiltakozó Colin Kaepernicket, a San Francisco 49ers korábbi játékosát négy éve nem alkalmazza egyik csapat sem, mert attól tartanak, hogy rontaná az üzletet.
Egy pénteki online workshopon Amerika több államából jelentkezett be mintegy nyolcvan kisiskolás, hogy George Floyd meggyilkolásáról és a tüntetésekről beszélgessen egy pedagógussal. Miért ölte meg a rendőr a fekete férfit?, miért félnek a fehér rendőrök a feketéktől?, miért kellett meghalnia George Floydnak? – kérdezik a gyerekek.
George Floyd nem volt tökéletes, mondja a pedagógus. De egyikünk sem az. A gyerekeknek nem fér a fejébe, ami történt. Miért ölte meg a rendőr George Floydot? –kérdezik újra. A rendőrök jobbnak tartották magukat a férfinél, és lehet, hogy a bőrszíne miatt gondolták magukat jobbnak, mondja a pedagógus. Az online videón bekapcsolódott gyerekek azonban folytatják a kérdezést. Kérdeznek újra és újra.
Kiemelt kép: Kerem Yucel /AFP
Source: 24 teszt
