Nem értik a kutatók, mi hozza létre a távoli galaxisból érkező jeleket
A gyors rádiókitörések (FRB-k) a modern csillagászat legnagyobb rejtélyei közé tartoznak. A jelek olyan rendkívül rövid, de hatalmas energiájú rádiókibocsátások, amelyeknek pontos forrása nem ismert. Az évek során számos elmélet született arról, hogy mi hozhatja létre őket, egyes kutatók azt sem zárják ki, hogy az FRB-k a földön kívüli civilizációk nyomai. A szakértők többsége szerint azonban természetes objektumok, feltételezhetően magnetárok alakítják ki a jeleket.
Az FRB 20180916B azon ritka, ismétlődő gyors rádiókitörések közé tartozik, melyeknek ciklusát jól meg tudták határozni. A jel 16,3 naponta ismétlődik, az FRB-t egy ötnapos perióduson belül lehet észlelni, majd napokra elcsendesül. A kutatók korábban arra jutottak, hogy a kibocsátás egy olyan, a Földtől 500 millió fényévre fekvő galaxis egyik objektumához köthető, amely egy másik égitest körül kering. A kettős rendszer miatt az emissziót csak szűrve lehet fogni.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor egyre több olyan adatra bukkantak, amely ellentmond az elméletnek. Egy friss tanulmányban újabb cáfolatokat mutatnak be – írja az IFLScience.
A csapat a rádiótartományban gyűjtött információk és a látható fény színei között húzott párhuzamot. Az analógiában a tartomány rövid hullámhosszai a kék színnek felelnek meg, ezek a kitörés első két napján észlelhetőek. Ez elvárható olyan FRB-modellektől, amelyekben két objektum kering. A megfigyelésekből azonban az is kiderült, hogy a hosszabb hullámok, amelyek a vörös színre hasonlítanak, a következő három napban tűnnek fel. Ez már nincs összhangban a modellekkel.
Inés Pastor-Marazuela, az Amszterdami Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a kibocsátót kísérő csillag szeleinek elvileg a kék fény nagy részét ki kellene engedniük a rendszerből, a vöröset viszont blokkolniuk kellene.
A friss eredmények tovább bonyolítják az FRB 20180916B helyzetét. Elképzelhető, hogy a jeleket egy magnetár alakítja ki, ez egy olyan rendkívül kompakt, gyorsan forgó maradványcsillag, amely elképesztő mágneses térrel rendelkezik. Ha viszont valóban egy magnetárhoz köthető az FRB 20180916B, úgy az objektum 100 ezerszer lassabban forog, mint az eddig ismert rokonai.
The post Nem értik a kutatók, mi hozza létre a távoli galaxisból érkező jeleket first appeared on 24.hu.
Source: 24 teszt
