Svéd tudós: „A valóságban nagyon kevés alapja volt annak, hogy megvédhetjük az időseket”

Megtörte a csendet a Svédország Közegészségügyi Ügynökség egykori vezetője, Annika Linde. Az epidemiológus szerint Svédország rosszul tette, hogy nem a lezárás mellett döntött a koronavírus-járványban. A Guardian cikke szerint Linde ma már úgy gondolja, hogy az országnak szigorú intézkedéseket kellett volna bevezetnie már a járvány korai szakaszában, hogy megfékezzék a betegség terjedését. Mint ismert, Svédország a járványkezelés unikális módját választotta, amelynek alapja a nyájimmunitás várt kialakulása. Az ország nem zárta be a bárokat, a középiskolákat és akár ötven fős rendezvényeket is engedélyezett, ezzel a legkevésbé korlátozó fejlett országként lett ismert a koronavírus-járványban.

„Először azt gondoltam, hogy ez totális öngyilkosság, népirtás”

A Svédországban élő Bán András eleinte emberkísérletnek tartotta a járvány elleni védekezés helyi módját, de most már úgy látja, még az is kiderülhet, hogy a svéd modell működik jobban.

Annika Linde 2005 ás 2013 között vezette a svéd közegészségügyi hatóságot, irányítása alatt reagált az ország a SARS-ra és a sertésinflunezára is. Linde mostanáig támogatta utódja, Anders Tegnell elképzelését arra vonatkozóan, hogy meg kell várni, míg kialakul a nyájimmunitás. Linde az első olyan svéd közegészségügyi vezető, aki nyilvánosan is kifejtette: meggondolta magát a nyájimmunitással kapcsolatban, állítása szerint azért, mert az ország halálozási mutatói sokkal rosszabbak mint a szomszédos Finnországé, Dániáé vagy Norvégiáé.

A lap emlkeztet: a múlt hét két napján is Svédországban volt a legmagasabb az egy főre számolt halálozási arány a világon, hét napos gördülő átlagban pedig ezen a hétvégén a halálos áldozatok száma meghaladhatja a négyezer főt. Az egy főre jutó halálozási arány minden említett országban töredéke a svéd adatnak, ezek az országok azonban szigorú korlátozó intézkedéseket hoztak a járvány megfékezésére.

Úgy gondolom, hogy több időre lett volna szükségünk a felkészültséghez. Ha még a korai időszakban bezárkóztunk volna… meg tudtunk volna gyződni arról, hogy minden adott a kiszolgáltatott személyek védelmében

— mondta az epidemiológus, aki kezdetben osztotta a nyájimmunitásra vonatkozó nézeteket.

Az alapvető felfogás az volt, hogy függetlenül attól, mit csinálunk, előbb vagy utóbb az egész lakosság megfertőződik

— fogalmazott Linde, hozzátéve:

Amikor Anders Tegnell azt mondta, hogy „le fogjuk laposítani a görbét, és megvédjük a kiszolgáltatottakat “, arra gondoltam, hogy egy idő után elérjük a nyájimmunitást. Ez jó stratégia lehet. Nem voltam annyira kritikus.

Azóta számos ország bebizonyította, hogy szigorú korlátozó intézkedésekkel le lehet fékezni a koronavírus terjedését. De a svéd modell második lépcsője, a kiszolgáltatott személyek védelme is kudarcot vallott.

A valóságban nagyon kevés alapja volt annak az álomnak, hogy megvédhetjük az időseket

— magyarázta a 72 éves szakember, aki két hónapot töltött félig elszigetelve.

Tegnell egy a svéd nemzeti rádióban elhangzott interjúban elismerte, hogy az ország „szörnyű helyzetben van”, de elutasította azt a felvetést, hogy a lezárás segíthetett volna. Linde szerint Tegnell hibázott, amikor az idősotthonokban terjedő járványért azok fenntartóit, illetve a helyi hatóságokat hibáztatta. Úgy látja: hiányzott a valódi járványkezelési stratégia, amelynek felülről kellett volna érkeznie.

Ennek egyik oka Linde szerint az, hogy a közegészségügyi ügynökség nem volt hajlandó alkalmazni azt a már elkészített járványkezelési stratégiát, amelyet olyan pandémiák tapasztalatai alapján alkottak meg, mint például a sertésinfluenza.

Koronavírus: rövidesen kiderül, működik-e a svédek nagy emberkísérlete

A járványügyi vezető szerint Stockholm májusban eléri a nyájimmunitást.

Kiemelt kép: Jonathan NACKSTRAND / AFP


Source: 24 teszt