Szénhidrát híján „megáll” az agy, de zsírt is kell enni

Kétrészes sorozatot indítottunk annak tisztázására, milyen fontos élettani hatásai vannak a szénhidrátoknak, fehérjéknek és zsíroknak. Az előző részben Shenker-Horváth Kinga dietetikus segítségével bemutattuk a főszereplőket, most pedig ráfordulunk a nem titkolt célunk felé vezető útra.

Bármit is mond az étkezési és a diétás divat, a fodrász, a barát, az önjelölt internetes megmondóember, e makrotápanyagok egyikét sem szabad kiiktatni az étrendből. Csak helyes arányukra, mennyiségükre és minőségükre kell odafigyelni, arra viszont nagyon.

Szénhidrát nélkül az agy se működik rendesen

A tápanyagok hiányának számos egészséget érintő hatása van, csakúgy, mint a túlzott fogyasztásuknak. A szénhidrátok alacsony bevitele mind rövid-, mind hosszútávon okozhat különböző problémákat, szövődményeket: olyan állapotok alakulhatnak ki, mint

• fáradékonyság,
• erőtlenség,
• lehangoltság,
• ingerültség,
• szédülés,
• fejfájás,
• ájulás.

Ha nem viszünk be elegendő mennyiségű szénhidrátot a szervezetünkbe, akkor nagymértékben csökkenhet az állóképesség és a fizikai teljesítmény. Hosszú távú szénhidrátszegény étrend alatt az agyunk nem tud megfelelően működni, romlik a koncentrációs képességünk, az emlékezési és tanulási folyamatokban zavar keletkezik.

A napi szénhidrát minimumot általában 130-140 grammban határozhatjuk meg, csak az agy glükózigénye körülbelül 120 grammra tehető

– mondja a dietetikus.

A szénhidrátszegény diéta depressziót is okozhat, ugyanis a szénhidrátok szerepet játszanak az öröm- vagy boldogsághormonnak is nevezett szerotonin termelésében, amelynek az is fontos feladata, hogy közvetíti az agyban a jóllakottság érzetét.

A legértékesebb szénhidrátforrások a teljes kiőrlésű gabonák, a gyümölcs- és zöldségfélék, melyek bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban is. Ha megszorítjuk ezen élelmiszerek fogyasztását, akkor a nem megfelelő tápanyag ellátottságon túl a szükséges vitamin-, ásványi anyag- és rostmennyiséghez sem jutunk hozzá. A rostszegénység miatt pedig még székrekedéssel is számolni kell.

Fehérje híján minden felborul

Fehérjehiányos étrend fogyasztásakor a szervezet a saját fehérjéit kezdi lebontani. Az izomveszteség bekövetkezése pedig nemcsak sportolóknak, átlagembereknek sem kívánatos. Elégtelen fehérjebevitel esetén csökken az immunrendszer fehérje-ellenanyagainak a mennyisége, ezáltal gyengül az ellenálló képesség, a szervezet fogékonyabb lesz a fertőzésekre.

Huzamosabb ideig folytatott fehérjeszegény táplálkozás során a vér fehérjetartalma is csökken, aminek következményeként a szervezetben felszaporodik a víz, ödéma alakul ki.

Fehérjék hiányában hosszabb távon gyakorlatilag minden élettani folyamat felborul.

Egy átlagos, ülő életmódot folytató felnőtt napi fehérjeigénye hozzávetőlegesen 0,8-1 gramm/testsúlykilogramm, azaz egy 70 kg-os irodai munkát végző férfinak napi 70 gramm fehérje elegendő. Ez az ajánlott mennyiség könnyen bevihető egy kiegyensúlyozott étrend betartásával, a magyar lakosságra nem jellemző a fehérjeszegény táplálkozás.

Fehérjepótlásra ritkán van szükség

Az étrend-kiegészítőket forgalmazó cégek hathatós marketingtevékenységének ellenére az átlagembereknek, fogyni vágyóknak, amatőr, illetve hobbisportolóknak nincs szükségük arra, hogy fehérjeturmixot vagy más fehérjekészítményt fogyasszanak

– világít rá Shenker-Horváth Kinga.

Ezek a termékek legfeljebb akkor javasolhatóak, ha időhiány miatt valaki nem tud teljes értékűen táplálkozni. De ilyen esetben is maximum egy étkezést ajánlott csak helyettesíteni fehérjeturmixokkal, melyekből érdemes a mesterséges édesítőszerekkel és színezékekkel felturbózott különböző ízesítésű termékek helyett a natúr változatokat előnyben részesíteni és kiegészíteni gyümölcsökkel, zöldségekkel, gabonafélékkel.

Élsportolók, különösen az erősportokat űzők fehérjeigénye többszöröse is lehet az átlag fehérjebeviteli ajánlásnak. Náluk előnyös lehet jó minőségű fehérjeturmixokat betervezni az étrendjükbe, azonban nekik is törekedniük kell arra, hogy a napi fehérjefogyasztásuknak legalább a felét olyan változatos, teljes értékű fehérjékben gazdag élelmiszerekből fedezzék, mint például sovány húsok, halak, tojás, tejtermékek. Az egészségi állapotunknak és céljainknak leginkább megfelelő fehérjekészítmény kiválasztásában pedig kérjük dietetikus szakember segítségét!

A zsír nem bánt, ha jól állunk hozzá

Hiába a zsír az egyik legnagyobb mumus, a túlzottan zsírszegény táplálkozás is káros az egészségre, a telítetlen zsírok elégtelen bevitele miatt akár komolyabb betegségek is kialakulhatnak. A zsírszegény étrendben zavart szenved a zsírban oldódó vitaminok felszívódása, és nem jut a szervezetünkbe elegendő mennyiségű esszenciális zsírsav. Az elégtelen zsiradékbevitel hormonális zavarok kiváltója is lehet. Valamint az sem elhanyagolható, hogy az íz- és az aromanyagok zsírban oldódnak. Tehát zsírok hiányában az ételeink nem lesznek olyan élvezetesek, ami pedig negatívan fog hatni a táplálkozáshoz való hozzáállásunkra.

A zsírok étrendi megszorítása vagy éppen növelése nagyon régóta sláger téma. Vannak divatos irányzatok, amik dicsőítik, mások pedig bűnösnek kiáltják ki. Ezek szélsőségek, ebben a kérdésben is van középút.

Nem hagyhatjuk ki az étrendből, a zsírok nélkülözhetetlenek az élethez, de figyelni kell a beviteli mennyiségen túl az ételek zsírsavösszetételére, ugyanis a különböző zsírsavak aránya nagyban befolyásolja egészségi állapotunkat

– figyelmeztet a szakember.

A csülök is beleférhet egy kiegyensúlyozott étrendbe, ha mellette törekedünk a hazai legújabb táplálkozási útmutató ajánlásainak a betartására. Használjunk változatosan zsiradékokat: kenyérkenéshez vékonyan margarint, zsírszegény sajt- vagy vajkrémet, sütéshez-főzéshez napraforgó-, repceolajat vagy ritkán akár kókuszzsírt, a salátákat pedig hidegen sajtolt extra szűz olíva-, tökmag- vagy lenmagolajjal ízesítsük.

A transz-zsírsavak bevitelére is oda kell figyelni, hiszen ezek szintén fontos rizikófaktorai a szív-érrendszeri betegségeknek. Magyarországon egyébként a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet alapján tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Source: 24 teszt