Sztálin majmokat és embereket keresztezett volna, hogy megalkossa a szuperkatonát?

A század elejének egyik legnagyobb biológusa, a mesterséges megtermékenyítésre szakosodott (a lovak terén óriási sikereket elérő – ő hozta létre számukra az első mesterséges megtermékenyítő központot 1901-ben ) Ilja Ivanov 1910-ben a grazi Zoológusok Világkongresszusán vázolta fel először egy ember-majom hibrid létrehozásának lehetőségét.

A kilencvenes évek végén egy moszkvai levéltárban előkerült dokumentumok szerint a tudósnak a húszas évek során lehetősége is nyílt ezen ötletek megvalósítására – 1924-ben az állami szervek támogatásával el is kezdte bejárni a világot megfelelő alanyok után. Útja Párizson át vezetett, ahol korábbi munkahelyét, a Pasteur Intézetet is meggyőzte a projektről. A franciák felajánlották számára Francia-Nyugat-Afrika gyarmatának ma Guineához tartozó részén lévő főemlősközpontjukat, amelyet Ivanov örömmel igénybe is vett. A kísérleteket 1926 márciusában kezdte meg három egyeddel, de nem jutott sikerre, így úgy döntött, visszatér a Szovjetunióba. Tizenhárom nősténnyel (más források szerint húsz csimpánzzal) a Szuhumiban lévő főemlőskutató központba utazott, ahol a csimpánzokat továbbra is emberi ondóval akarta megtermékenyíteni.

18qqqnqty062ojpg
I. Ivanov, 1927

A kísérletek persze itt is kudarcba fulladtak, de Ivanov nem adta fel. 1927-ben megfordította a rendszert: csimpánzondót akart női önkéntesekbe juttatni. A feladatra öt nőre lett volna szüksége, akiket teljesen izolált volna egy időre, ezzel is megakadályozva, hogy egy esetleges terhességnél biztosra vehessék a kísérlet sikerét. A terv részletei persze kitudódtak, de a legtöbben teljes képtelenségnek vélték azt, így nem is foglalkoztak vele. Ettől függetlenül ez is szerepet játszhatott abban, hogy Ivanovnak a következő három évben egyáltalán nem sikerült egy hím csimpánzot szereznie a feladatra, hiszen az Afrikából hozottak mind elpusztultak.

Az összeesküvés-elméletek legjobbja

A magát Skócia nemzeti lapjának nevező The Scotsman hasábjain majdnem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2005 december 20-án megjelent cikk korábban sehol sem látott tényeket vonultat fel a témában, amelyekből voltaképp egy szó sem igaz.

Eszerint a szovjetek a háborús veszteségek után épp újjá akarták építeni a Vörös Hadsereget, de az első ötéves terv semmiből megszülető városaihoz és óriási gyáraihoz is szükség volt jó munakerőre, így Ivanov korábbi, mesterséges megtermékenyítés terén végzett munkája épp kapóra jött.

Stalin-and-Son,-apemen

Az ismeretlen szerző által jegyzett cikk szerint maga Sztálin kérte fel Ivanovot a feladatra, ezekkel a szavakkal:

Egy olyan legyőzhetetlen fajt akarok, amely nem érez fájdalmat, ellenálló, és teljesen hidegen hagyja, hogy minőségű ételt eszik.

A férfit végül állítólag kétszázezer dollárnyi rubellel (mai árfolyamon ez 57 millió forint, az inflációt figyelembe véve azonban 70, bár ez végülis mindegy) indították útnak Nyugat-Afrika felé, ahol megkezdhette csimpánzokat megtermékenyítő kísérleteit.

2015-12-23 13_05_24

A cikk állításai szerint mindeközben Grúziában – Sztálin szülőhelyén – egy tudományos központot hoztak létre, ahol a születő utódokat majd felnevelhetik. Ivanov kísérletei kudarcba fulladtak, így elhagyta Afrikát, Grúziában pedig mindössze a női önkéntesekkel folytatott sikertelen kísérletekkel találta magát szembe.

Stalin_-by-Nathaniel-Gold

Utolsó mentsvára egy kubai örökösnő volt, akitől néhány majmot akart kölcsönözni, de a hír eljutott az amerikai fülekig, sőt, a New York Times-ban is elkezdtek fényt deríteni a kísérlet részleteire, így azt azonnal befejezték. A nem túl pénztárcabarát kísérletek kudarcba fulladása fájt a szovjet vezetésnek, így a tudóst öt év börtönbüntetésre ítélték, de ezt rövidesen öt évnyi kazah száműzetésre ítélték. Ivanov egy évvel később, egy fagyos vasútállomáson összeszedett betegség (tüdőgyulladás?) szövődményeiben halt meg.

A kísérleteknek vége szakad

A szovjet tudományos világban a húszas-harmincas évek fordulóján bekövetkező hirtelen politikai változások miatt a tudós és más, főemlőskutatásra és kísérletekre szakosodott társai is elvesztették pozíciójukat, pedig az új kísérleti alanyok már épp megérkeztek. 1930. december 13-án letartóztatták, majd öt évre száműzték a némileg hűvösebb éghajlatú Almatiba, ahol 1932 márciusában bekövetkezett haláláig a Kazah Állatorvosi és Zoológiai Intézetben dolgozott.

Sikerülhetett volna?

Most, több, mint nyolcvan évvel később már tudjuk, hogy a kísérletek soha nem is végződhettek volna sikerrel, hiszen míg az embereknek 46, addig a csimpánzoknak 48 kromoszómája van, így utódjuk semmiképpen sem születhetett volna.  A Szuhumiban lévő főemlőskutató intézet még mindig működik, kopott ketrecekben még mindig több száz állat tengeti a napjait. Néha egy-egy megszökik közülük – talán épp az Ivanov-féle kísérletek egy alanyának unokája.

A cikk információiért és fotóiért óriási köszönet jár nekik: io9New ScientistInstitute for Creation Research, Cambridge University Press,  ScienceDirect, Scientific American, The Scotsman


Source: 24 teszt