Vajon eljön-e a nap, amikor Orbán a migránsok helyett a klímavédelem ellen kampányol?

Minden előrejelzés a szélsőjobboldali populisták előretörését jósolja a májusi EP-választáson, amely nemcsak a migráció és a határvédelem, hanem a klímaváltozás kérdésében is változást hozhat a brüsszeli testületben.

A populisták alapvetően háromféle módon közelítik meg a globális felmelegedést:

  • vagy nem tekintik fontosnak;
  • vagy azt gondolják, hogy nem az ember tehet róla;
  • vagy egyáltalán nem hisznek benne.

Ez a felfogás tökéletesen látszik a szélsőjobboldali EP-képviselők munkájában: a brüsszeli populisták kétharmada rendszeresen a klíma- és energiapolitikai intézkedések ellen szavaz, és ez a trend a jövőben még inkább felerősödhet.

A szélsőjobboldal jellemzően azért ignorálja a klímaváltozást, mert attól félnek, hogy egy esetleges globális összefogás negatív hatással lenne az országuk gazdaságára és hátrányosan érintené a társadalmat.

Az egész folyamatot egy elitista megmozdulásnak állítják be, és ezzel a narratívával láthatóan új szavazókat tudnak maguk mellé állítani.

A kutyák és a macskák vegánok lesznek

Az euroszkeptikus, nacionalista Finnek nevű párt alig ötezer szavazat különbséggel veszített április elején az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal szemben a finn választásokon (az eredményt és várható következményeit ebben a cikkben elemeztük részletesen). A differencia ugyanakkor jóval nagyobb lett volna, ha a kampányidőszakban nem tudták volna megszólítani a konzervatív szavazókat egy megosztó témával. Ez pedig nem a bevándorlás volt, hanem a klímaváltozás.

Miközben az összes többi finn párt ambiciózus klímacélokat tűzött ki a választások előtt, a Finnek (akiket Igaz Finneknek is neveznek) a kultúrháború új frontjaként állították be a globális felmelegedést, és figyelmeztették a munkásosztályt, hogy átveri őket a városi elit.

Az agresszív környezetvédelmi intézkedések kiveszik a munkások szájából a virslit. A kutyáktól a macskákig minden állateledel 20-40 százalékkal megdrágul majd. Mi fog történni, amikor a szülők közlik a síró gyerekekkel, nem engedhetik meg maguknak, hogy kisállatot tartsanak?

– mondta Matti Putkonen, a Finnek politikusa egy televíziós interjúban. De még ez sem volt neki elég, és azt is hozzátette, hogy ha a liberálisok akarata érvényesülne, akkor a kutyákat és a macskákat vegán étrendre kellene átszoktatni.

New chairman of the Finns Party Jussi Halla-aho (R) and party representative Matti Putkonen are pictured during a press conference in Helsinki, Finland, on June 13, 2017. - Finland's prime minister was to tender his coalition government's resignation on June 13, 2017 after ousting the Finns Party anti-immigration and eurosceptic party whose new leader Jussi Halla-aho has been convicted of hate speech. In a surprise move, 20 of the Finns Party's 37 members of parliament announced they were breaking away to form a more moderate faction, called New Alternative, distancing themselves from Jussi Hallo-aho, who was named Finns leader on Saturday (June 10, 2017). (Photo by Jussi Nukari / Lehtikuva / AFP) / Finland OUT
Fotó: Jussi Nukari / Lehtikuva / AFP

A populisták riogató hangvétele beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Finnek pártja tavaly novemberben még csak 8,1 százalékon állt, aztán áprilisban 17,5 százalékkal zárt és mindössze két tizedszázalékkal maradt el a győztes szociáldemokratáktól (igaz, 2011-ben még 19 százalékot szerzett). Főként olyan állampolgárokat sikerült megszólítaniuk, akik korábban nem vettek részt a választásokon.

A bevándorlással a finn populisták már nem tudtak és nem is akartak mit kezdeni, még úgy sem, hogy decemberben menedékkérők és menekültek erőszakoltak meg és zaklattak fiatal lányokat.

A Finnek képviselői többek közt inkább olyan szlogenekkel kampányoltak, hogy

ha minden finn meglőné magát, az semmit nem hatna a klímaváltozásra,

vagy

ha minden finn leállna az autóvezetéssel, akkor az egy perccel elhalasztaná a globális Armageddont.

És ezzel az érveléssel elnyerték a munkásosztály és a konzervatívok szimpátiáját.

Ragadós a példa

A Finnek mellett több más európai szélsőjobboldali párt is érzelmi kérdést csinált és támadást indított a klímapolitikai lépések ellen.

Németországban például már szintén lejárt lemez a bevándorlás kérdése, és egyre inkább úgy látszik, hogy a környezet lesz az új migráció. Ez egy olyan sokat vitatott téma, amit a populisták tökéletesen ki tudnak aknázni.

A klímaváltozás ellen tett lépéseket ugyanis elkezdték a saját bőrükön érezni az emberek. A legegyszerűbb példa erre az, hogy sok német városban idén betiltják a dízelautókat az Európai Unió nitrogén-dioxid-kibocsátást szabályozó rendelete alapján. A németek imádják a kocsijaikat, nemcsak mint tulajdont, hanem mint a nemzet találékonyságának és gyártási hatékonyságának jelképét is. Éppen ezért nagyon sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy megmondják nekik, mivel közlekedhetnek és mivel nem.

Amikor a Közlekedési Minisztérium kiadott egy előzetes jelentést arról, hogy limitálni kellene a sebességkorlátokat az autópályákon és megemelni a gázolaj árát a szén-dioxid-kibocsátás érdekében, a nép annyira felháborodott, hogy a kormány rögtön el is engedte a témát.

A németeknek egyébként is jó okuk van rá, hogy idegesek legyenek a német kormány bolygómentő intézkedéseire, miután bizonyos dokumentumok szerint az emissziós botrány kirobbanása előtt a kormányzat asszisztált ahhoz, hogy a Volkswagen és más autógyártók manipulálták a modelljeik károsanyag-kibocsátását.

És ez még mindig csak néhány eset a sok közül a klímaváltozás kapcsán, amit a populisták meglovagolhatnak.

A picture taken on November 17, 2017 shows the logo of German car maker Volkswagen (VW) on the facade of the main administrative building of the Volkswagen brand at VW plant in Wolfsburg, central Germany. (Photo by Peter Steffen / dpa / AFP) / Germany OUT
Fotó: Peter Steffen / dpa / AFP

A Fidesz még a kivétel

Az Adelphi német kutatóintézet év elején készített egy felmérést arról, hogy az európai populisták miként viszonyulnak a klímaváltozáshoz, az eredmény pedig hűen tükrözi a fentebb leírtakat.

Stella Schaller és Alexander Carius, a tanulmány szerzői a 21 vizsgált pártot 3 kategóriára osztották:

  • 7 párt tartozik a szkeptikusok és tagadók közé, ezek elutasítják a globális felmelegedésre vonatkozó tudományos kutatások megállapításait. Ide tartozik többek között az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Svéd Demokraták.
  • 11 párt alkotja az óvatosak csoportját, ezeknek vagy nincs határozott elképzelésük a klímaváltozásról, vagy kevés jelentőséget tulajdonítanak annak. Ilyen az olasz Északi Liga és a Jog és Igazságosság (PiS).
  • 3 pártra szűkül az elfogadók tábora, ezek elismerik, hogy a klímaváltozás veszélyt jelent a világunkra. A Fidesz mellett a lett Nemzeti Szövetség is ilyen, és érdekes módon ide sorolták a Finnek pártját, ami a felmérés készítése óta eltelt hónapokban egyértelműen átállt a tagadókhoz.

A dokumentumban kitérnek hazánkra, és idézik Orbán Viktor 2017-es nyilatkozatát, amikor úgy fogalmazott,

Magyarországon konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a klímaváltozás létezik, veszélyes, és mivel globális jelenség, globális fellépés szükséges ellene.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy bár a szavak szintjén remekül védi a klímát a magyar kormánypárt, az Országgyűlés pedig elsőként ratifikálta a világon a párizsi klímaegyezményt, a gyakorlatban nem tükröződik ez a mentalitás.

A Fidesz Magyarországon a migrációval még tud riogatni, de amint elfogy a lendület és ellövi az összes puskaport, a minta alapján a klímavédelemhez is nyúlhatna, mert a két téma közel ugyanannyira megosztó. Bár Magyarországon annyival árnyaltabb a helyzet és bonyolultabb a képlet, hogy a környezetvédelem egyáltalán nem számít központi politikai témának.

Igaz, amíg Orbán ki nem találta „magyar témának” a bevándorlást, addig arról sem sokat hallottunk politikusoktól.

Berlin, 2019. március 29.
A globális felmelegedés ellen hathatósabb intézkedéseket követelõ berlini tüntetés résztvevõi 2019. március 29-én.
MTI/EPA/Felipe Trueba

Kiemelt kép: Julien Warnand / AFP


Source: 24 teszt