Veszélyben az újrahasznosítás Magyarországon
A Greenpeace egy szemétszobor révén hívja fel arra a figyelmet arra, hogy akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon. A Nagy Halba hétvégén Siófokon dobálhatta be mindenki a szemetét, hétfőn pedig egész nap a budapesti Deák téren látható az installáció. A szoborba olyan hulladékokat helyezhettek el, amelyeket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani. Az elhasznált műanyag egy jelentős része hazánkban továbbra is hulladékégetőben, lerakóban vagy legrosszabb esetben a környezetben végzi.
Magyarországon jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet sok műanyagtípus esetében, ezért a feldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot.
Ez alól kivételt képeznek a PET-palackok és az ahhoz tartozó kupakok, illetve a polietilén fóliából készült anyagok. A válságnak több oka van: a feldolgozó cégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, illetve az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett.
Ma Magyarországon nagyjából évi 80 milliárd forintnyi termékdíj folyik be a központi költségvetésbe. Az összegből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis. Ez a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet, ám a Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a vállalatoknak, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem.
A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy a termékdíjból befolyó közpénzt költse környezetvédelmi célokra, így a valós megoldást jelentő hulladékmegelőzésre, például betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítésére, illetve segítse, hogy az újrahasznosítható hulladékokat a külső körülményektől függetlenül tudják a cégek hasznosítani. A Greenpeace emellett nyilvános adatkéréssel fordul a legnagyobb vállalatokhoz, amelyek a szelektív hulladékok begyűjtését végzik, hogy megtudja, hova kerül a fel nem dolgozott szemét.
Mielőbb újra kell gondolnunk az egyszer használatos kultúránkat, mely a nyersanyagokat pazarolva szeméthegyeket gyárt. A rendszerszintű változáshoz megelőző intézkedések kellenek, ezek közül a legfontosabb, hogy vissza kell hozni a betétdíjas, újratöltő rendszereket. A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás is fontos részmegoldása a hulladékválságnak
– mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, hozzátéve: ahhoz, hogy valóban megoldást nyújtson az újrahasznosítás, rendbe kell tenni a gyűjtési rendszereket, támogatni kell az újrafeldolgozást, és a kormánynak biztosítania, hogy legalább a feldolgozható műanyag hulladékok kerüljenek valóban feldolgozásra és hasznosításra.
Hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya, jelenleg 32 százalék körül mozog. Ezzel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk. Az uniós cél elérése, miszerint öt éven belül a csomagolási műanyag hulladék 50 százalékát újra kell hasznosítani, egyre távolibbnak tűnik. A várható hazai új betétdíjrendszer nagy előrelépés lesz, ám gyökeres változásokat az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvcsomagjának bevezetése hozhat, amit 2021 és 2023 között kell a tagállamoknak bevezetniük.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
Source: 24 teszt
