Dosztojevszkij az emberi elme végső és legnagyszerűbb kinyilatkoztatásának, Samuel Taylor Coleridge pedig a zsenialitás legmagasabb fokú produktumának nevezte, örökös helye van a világirodalom legnagyszerűbb művei között, olyannyira, hogy a Nobel Intézet a kétezres évek elején minden idők legjobb könyvének választotta.